VASGÁRDISTA VOLT A ROMÁN PÁTRIÁRKA
Teoctist nem csak szekus besúgóként mûködött


 
Világtörténelmi pillanat: a római katólikus és a román ortodox egyház vezetõinek találkozás.
(II. János Pál Pápa és Teoctist pátriárka )

Az információ, mely szerint Teoctist atya, Románia jelenlegi pátriárkája részt vett a légiósok 1941-es januári zendülésében, évekig a titkosszolgálat (SRI) archívumaiban volt eltemetve. A Szekuritáté irattárában talált dokumentumok szerint Teoctist Arapasu pátriárka, mielõtt lepaktált volna a kommunista rezsimmel, légiós volt. 1941-ben, 26-évesen néhány pappal együtt részt vett egy bukaresti zsinagóga szétverésében. Az 1950 január 30.-i keltezésû dokumentumra Dorin Dobrincu történész akadt rá a SRI archívumában ("D" fond, 909 dosszié, 510. lap).


Kapcsolódó anyagunk: A vasgárda most és egykor


A dokumentum idevágó részlete szerint: "megállapítást nyert, hogy a legtöbb a rendszer ellen irányuló ellenséges tevékenység Moldva térségében zajlik (megközelítõleg 273 pap, 14 szerzetes és 28 kántor segítségével), ahol Teoctist Arapasu mint vikárius és metropolita-helyettes tevékenykedik, aki nagyon aktív légiós volt, részt vett a zendülésekben, szétrombolva az Antim utcai zsinagógát Grigore Babus pappal, Mitrofan Chiriac-al és más légiósokkal együtt. Arapasunak, a pátriárkához fûzõdõ szoros viszonyának köszönhetõen sikerült elérnie, hogy az õt kívánja támogatni a következõ választásokon a Moldva Metropolitája cím elnyerésében".

A légiós zendülés

1941. január 21-én robbant ki, az akkori államfõ Ion Antonescu arra irányuló kísérlete után, hogy eltávolítsa a légiósokat a hatalomtól. Antonescu 1940-ben, politikai krízishelyzetben szövetkezett a légiósokkal, de idõvel az általuk elkövetett bûncselekmények és visszaélések miatt úgy döntött, hogy megszabadul tõlük. Erre és a hitleri Németország beleegyezését is elnyerte. A válasz nem maradt el, a légiósok erõszakos cselekményei fókuszálódtak: az állami intézmények és a zsidó lakosság volt a fõ célpont. Az Antonescu-rezsim hivatalos adatai szerint a véres események 416 áldozata közül 120 zsidó nemzetiségû volt.
A pátriárkai hivatal sajtóirodájának alkalmazottja, Constantin Stoica pap, bár látta a kérdéses dokumentumot, az egészet "merõ kitaláció"-nak nevezte. Kérdés, hogy a SRI által belsõ használatra és nem a közvélemény megtévesztésére készített irat miért lenne hamis, hiszen a titkosszolgálatnak semmi érdeke sem fûzõdött a hamis információkkal való tevékenykedésre.

A Szekuritáté archívumának dokumentumai arra engedhetnek következtetni, hogy a hasonló információk esetleg a kérdéses egyházi személyek késõbbi megzsarolására szolgálhattak. Nagyon sok volt légiós múltját csak azzal a feltétellel nézte el a kommunista hatalom, hogy hajlandó volt feltétel nélkül alávetni magát a rezsimnek.

Teoctist 1986-ban lett pátriárka, és a kommunista rezsimmel való együttmûködés fényében hajlandó volt szemet hunyni a Ceausescu által végzett templomrombolások fölött. Bár 1984-89 között több tíz templomot romboltak le Bukarestben és az ország több részében, az ortodox egyház vezetõsége semmilyen ellenállást sem mutatott. Sõt, Teoctist idõnként táviratokat küldött Ceusescunak, melyben biztosította azt támogatásáról. Egy hasonló tartalmú távirat született meg 1989. december 20-án, három nappal a temesvári véres események után is.



Myo

© 2001 TransIndex