INTERNET-KALÓZOK ROMÁNIÁBAN
Jogszabályok márpedig nincsenek


A román internet-kalózok a 90-es évek közepén jelentek meg, de a külföldi virtuális üzletekben való rendszeres lopásokon kívül nem sok mindenben tûntek ki. A romániai törvények hiányossága azonban a jelenség robbanásszerû elterjedéséhez vezetett. Rövid idõn belül Románia a nyugati internetes boltok feketelistájára került, az EU pedig egyre nyomatékosabban kéri az erre a területre vonatkozó jogszabályok sürgõs bevezetését.


Amíg ez megvalósul, a román neten navigálók gyakran szórakozhatnak majd egy-egy komoly intézmény honlapján megjelenõ nem odaillõ szövegen. Romániában az informatikai bûnözés minden formája virágzik, mûködnek a hackerek, crackerek és hitelkártya-kalózok.

A román hacker-történetek közül a nagyközönség által talán legismertebb Mateias Calin tanuló esete, akinek sikerült bejutnia az IRC (Internet Relay Chat) szerver-rendszerére. Ugyancsak a Colentina-i fiúról járja az a hír, hogy a British Telecom adatbázisát is feltörte, és parancsot adott bizonyos rendszerek formatálására. A középiskolás tevékenységének köszönhetõen három napig a román internetezõk nem vehették igénybe az IRC szolgáltatásait.

Ebben az idõszakban született meg az egyik legelsõ romániai internet-szolgáltató, a PC Net jóvoltából az elsõ román nyelvû kalóz-lista Crackus néven, ahol hackerek, crackerek vagy akár ártatlan érdeklõdõk folytathattak eszmecserét a témáról. Késõbb a résztvevõk jó része átpártolt egy újabb, 1998-ban létesült Rocrack nevû listára, melynek az Onelist szerver adott otthont, és ahol állítólag az elsõ listával ellentétben, nem voltak moderátorok. Nemrég egy specializált IRC csatorna is létrejött, kizárólag román crackerek számára, amirõl azonban túl sokat nem tudni, mivel idegenek belépése esetén rögtön leáll a beszélgetés.

A román internet-kalózkodás másik ismert alakjává egy mûszakis egyetemista vált, aki Genfi CERN laboratóriumok adatbázisához fért hozzá Ninja álnéven. Mint utóbb kiderült, a hétköznapokban Ninja egy jól ismert TV-adó adatbázis kezelõje.

13-14 éves "hamis-kártyások"

1997-1998 között a hitelkártyákkal való visszaélést nagyon sok román fiatal gyakorolta sikeresen. A legtöbben Internet cafékból rendeltek, hogy az utólagos nyomozást lehetetlenné tegyék. Idõvel az ilyen típusú visszaélések száma azonban lecsökkent, mivel azok, akik fiktív hitelkártyákkal vásároltak, nem kaphattak belépési vízumot a nyugati országokba, a romániai jogszabályok hiányában ez lévén az egyetlen lehetséges büntetési mód. Jelenleg fõleg szoftverek vagy internet-kontók beszerzésére használják a kártyák sorozatszámát, illetve öreg rokonok lakcímeire való rendelésekhez, akiknek vízumra amúgy sem lenne szükségük. Magas a száma azoknak, akik már 13-14 éves kortól rászoknak a hamis hitelkártyaszámmal való vásárolgatásra, igaz legtöbbször csak 100 dollár alatti értékben, fõleg CD-ket, számítógép-alkatrészeket. Eredmény: nagyon sok kelet-európai virtuális üzlet is már levette Romániát a vásárlói listájáról, igaz, sokan utólag visszavonták a radikális határozatot.

Hacker-invázió

Március végén -- április elején a hacker-támadások valóságos sorozatának lehettek tanúi a román internetezõk. Március 31-én, pénteken feltörték az Atomic tévéadó honlapját, és ezt követõen két napig így volt elérhetõ az oldal. Errõl az esetrõl maguk a honlapkészítõk -- és bizonyos cracker-listákon maguk a szakmabeliek -- azt állították, hogy a honlap készítõi tették annak érdekében, hogy minél több szavazathoz jussanak a Romanian Top 100-on (ahol akkor éppen elsõk voltak). Az Atomic TV saját április 1-i tréfájaként emlegeti az esetett, ezt némileg alátámasztja a tény, hogy két napig nem kapcsolták ki a szervert.

A román hackerek minket sem kíméltek, április 13-án, az esti órákban a TransIndex oldalát is feltörték. A fõoldala helyett három óráig egy fehér lap volt látható, melyen ez a szöveg állt: hungarian sucks - hacked by Coolio. Ügyeletesünk éjfélkor helyreállította a fõoldalt. Az elkövetõkrõl egyelõre semmi konkrétumot sem tudni.

Április 19-én, szerdán, 13 és 14 óra között feltörték az Oktatásügyi Minisztérium honlapját, a nyitó oldalt cserélve ki. Úgy tûnik, hogy a rendszergazdák ez esetben hamar észlelték a változást, mert a feltörést követõ 10-20 percen belül a szervert kikapcsolták, és csak két nap múlva indították újra. A további áldozatok a pénzügyminisztérium és a szenátus honlapjai voltak. A minisztérium site-jára arra vonatkozó javaslatok kerültek fel, hogy az adót szüntessék be, illetve Decebal Traian Remes pénzügyminisztert érintõ, nem kifejezetten jóindulatú minõsítések.

A szenátus oldalát április 22-én, szombaton vettek kezelésbe. Az eredmény nagyon hasonló lett ahhoz a látványhoz, amit a március végén a feltört Atomic oldal mutatott. A nyitóoldalt teljesen átalakították, a "KORRUPT" felirat volt olvasható rajta, illetve egy nagyon kemény kritika a román politikusok részére. A szenátus honlap jó pár óráig volt így elérhetõ, késõbb a szervert kikapcsolták, és a cím azóta sem él.

Folyik a floodolás is: a romániai második-harmadik legnagyobb internet-szolgáltatónak, a DNT-nek a kolozsvári szervereit május elején két napig programból generált imélcímekrõl bombázták teljesen ellehetetlenítve a felhasználók internethozzáférését.

Törvényen innen

Mindeközben a törvény a képviselõk fiókjaiban pihen. A számítógépes bûncselekmények egyelõre nem büntethetõk Romániában, mert az erre vonatkozó jogszabály igencsak hiányos. Az elektronikus bûnözésre alkalmazható egyetlen törvény-cikkelyt a pénzmosással kapcsolatos törvény tartalmazza. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik informatikai úton pénzügyi visszaéléseket követnek el. Az informatikai tevékenység szabályozásának törvénytervezete már két éve nyugszik a képviselõházban. Sergiu Iliescu, a Nemzeti Kommunikációs és Informatikai Hivatal elnöke nemrég azt nyilatkozta, hogy ez a tervezet tulajdonképpen az informatikai világ viselkedéskódexe lenne. Ennek megfelelõen olyan elõírásokat tartalmazna, amelyek büntetnék kihágásokat. Ugyanakkor javasolja, egy Nemzeti Informatikai Hivatal megszületését, amely a szabályozással foglalkozó intézmény lenne. Varujan Pambuccian képviselõ bejelentette, hogy egy olyan törvénycsomagot készít, amely többek között az informatikai kalózkodást tárgyalja.


Nincs általánosan elfogadott szabály arra, hogy ki a hacker és ki a cracker. Általában úgy tartják, hogy hacker az, aki a biztonsági réseket kihasználva hatol be a számítástechnikai rendszerekbe vagy programokba, de értesítve errõl a rendszergazdákat vagy a szerzõket. A hacker ennek megfelelõen nem rombol soha. Nem így áll a helyzet a crackerekkel, akik mindent tönkretesznek, amihez hozzáférnek, és akiknél károkozás a fõcél.

Gyöngyi Annamária

forrás:

román warez oldalak:

Moldovai hacker site:

© 2000 TransIndex