Patrubány Miklós a TransFórumon
"Az ellentétforrások generációsan, politikai hitvallás szerint determináltak…"

Az eddigi alelnök, Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetsége új elnöke a TransIndex és a Szabadság olvasóinak kérdéseire válaszol.


kérdezõ: Simon András
Szeretném ismerni az Ön változatát a Ceausescut újraválasztani javasoló gyûlésen tanúsított magatartásáról! Ha igaz hogy "hibásnak és átgondolatlannak minõsítette" Pusca bátor magatartását, nincs mit keresnie az összmagyarság élén! Erre nincs mentség. Saját tapasztalatból tudom, hogy könnyû volt egyszerûen hallgatni.
Patrubány Miklós: A Mircea Pusca volt kollegámhoz és 1989-hez fûzõdõ esetemet 1995-ben részletesen leírtam a Szabadság hasábjain. Azért tettem, mert támadás ért, nem voltam elnökhelyettes, de elnökhelyettessé választásom elõtt álltam. Én azt hittem, hogy le van zárva ez az egész ügy. Most tisztújítás elõtt újból elõkerül ez a kérdés. Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy ha valakit õszintén érdekel, hogy mi történt 1989 õszén a Kolozsvári Számítástechnikai Intézetben, akkor ez már nyilvánosságra van hozva. Ha pedig kampánycéllal próbálja felhasználni, legszívesebben nem válaszolnék rá.

Mindenesetre, ha még egyszer elmondom azt, amit már ötször leírtam, nem szolgálom inkább az igazság megismerését, mint amikor megszólaltak azok a volt magyar kollegáim, akiket abban a RMSZ interjúban Mircea Pusca is megnevez. Õk leírták a Szabadságban is: nem jelöltem Ceausescut, nem javasoltam újraválasztását, soha semmilyen körülmények között nem méltattam, támogattam a párt vezetését és annak politikáját.
kérdezõ: Muzsi András (Kolozsvár., str. Mehedinti nr. 66-68, D-2 I. 4., Tel.: 164-580.)
Mi az Ön véleménye a következõ politikai nézetrõl, amit a Szabadság címû napilap 2000. április 10-i számának 3. oldalán olvashattunk, és ami így hangzik, idézem: "Az RMDSZ vezetõségének tehát, ahelyett, hogy máris az ellenzékbe vonulásról beszéljen, inkább azon kellene gondolkodnia, hogyan köthetne kormányszövetséget a hatalomra kerülõ párttal, pártokkal. No nem azért, hogy vezetõink továbbra is bársonyszékben maradjanak."
Patrubány Miklós: Ez a kérdés azt feszegeti, hogy hogyan lehet jobban szolgálni a kisebbség érdekeit, a hatalommal együttmûködve, vagy ellenzéki státusból. Az elmúlt 10 év alatt, az RMDSZ kipróbálta mind a kettõt, de nem próbálta ki a harmadikat, amit én igazán 1996-ban is járhatónak tekintettem volna egyszerû választó polgárként, azt az utat, ami a hatalom támogatását képezi, de nem a kormányzatba való támogatásával, hanem a parlamenti támogatásával. Ez sokkal nagyobb mozgásszabadságot jelent annak a szervezetnek, amely egy kisebbségi érdekképviseletet valósított meg.

Elég, ha azt mondom, hogy a kormányra lépéssel az RMDSZ gyakorlatilag megfosztotta a romániai magyarságot a legnagyobb fegyverétõl, a külpolitikai fegyvertõl. Erre a kérdésre az a válaszom, hogy nem a kormányba lépésre való folyamatos törekvés kell az RMDSZ taktikai vezérvonala legyen, hanem igenis szövetségeseket kell keresni és azoknak parlamenti támogatást kell nyújtani. Ha majd a kisebbségi jogok az autonómia terén testet öltenek, jön el az ideje a közös kormányzásnak.
kérdezõ: Muzsi András (Kolozsvár., str. Mehedinti nr. 66-68, D-2 I. 4., Tel.: 164-580.)
Az erdélyi magyar nép gyökerei, akik az idõk folyamán, foggal és körömmel tapadtak szülõföldjükhöz és védelmezték azt, magyarságukat szerényen, becsületes úton-módon ápolták. Gyermekeiket magyar nevekre, templomban keresztelték, elsõ áldozásra és konfirmációra vitték, magyar anyanyelvû iskolákba íratták és jártatták, esküvõiket Isten
házában, a teremtõ áldásáért imádkozva érvényesítették. 1989 elõtt nem futottak megalkuvó gyávasággal a Nyugat és az álmok földrésze világába, hanem vállalták, kivédték és hitük erejével túlélték az itthoni sorscsapásokat ezért beszélhetünk még ma is Erdélyben magyarul, lehetnek képviselõink, névleges RMDSZ-ünk és lehetnek erdélyi magyar tagjai is a Magyarok Világszövetségének.
Patrubány Miklós: 1989 után nem léptek paráznaságra a hatalmon lévõ pártokkal, hanem önállóan akarták és akarják kisipari és földmûvelõi tevékenységeiket megszervezni, hogy áldásos munkájuk gyümölcseibõl és ne külföldön valókéregetésbõl építsenek iskolát és templomot, mert gyökerek lévén, nem csak fogyasszák, hanem termelik is a mindennapi kenyeret. Nekik nem külföldi befektetõkre, idegen, kamatos kölcsönösszegekre, menedzseri tanfolyamokra, "nyári" egyetemekre, ilyen és olyan konferenciákra van szükségük, hanem az itthon, köz- vagy egyházi és újgazdag tulajdonban levõ mûhely helyiségek és földek kedvezményes bérletére, azaz, hogy a rabló "piacgazdaság" módszereit ne alkalmazza a magyar a magyarral, egyház a híveivel szemben, még akkor sem, ha az külföldi valutábanbérli azokat, hogy egyéniség tipró, ízléstelen, széria és giccses gyártmányaival fertõzze az erdélyi magyarság hagyománytisztelõ életmódját. A fent vázoltak fényében, kérdésem a következõ lenne: A Magyarok Világszövetségét foglalkoztatják-e ilyen gondolatok?

A MVSZ, mint tudjuk a hagyomány ápolásának híve, értékkonzerváló eszmeiséget vall. Leghitelesebben a magam viszonyulásáról tudok beszélni, és itt el kell mondjam, hogy én is nagy híve vagyok a hagyományok átöröklésének, ápolásának, mindazoknak, amelyek idõtálló értéket képviselnek. Ugyanakkor az is világos számomra, hogy ebbõl egy társadalomnak megélni nem lehet, minden társadalomnak meg kell vívnia a maga csatáját a modernizációval, a modernizációért és a kettõ nyílván ütközik.

Az én jelszavaim így hangzanak: hagyomány, tudás, újjászületés. Ez azt jelenti, hogy a munkánk nagy része a hagyományõrzésre alapul, a hitbéli hagyományok õrzésére, elég ha itt a Szent Kinga emlékének állított székely kaput, vagy a Szent Kinga tiszteletére született misztériumi játékot említem. Az a könyv, amelyet Gagyi Balla István 5 éves kutatómunka után írt meg, amelyben az 56-os magyar forradalom erdélyi eseményinek feltárt elemeirõl van szó, és amelyet Kovács Lehet informatikus CD-ROM-á ültetett át, azaz a hiteles közvetítés egy új eszközévé meg lehetett valósítani azt, hogy miközben a hagyományt ápoljuk, beépítjük a legkorszerûbb eszközöket is.

Továbblépve: a tudás - a jelenlegi helyzetbõl való kilépés egyértelmûen a tudás mentén és a tudásközpontú társadalom mentén érhetõ el. Itt ha a Kiút nevû számítógépes digitális térképet említem, akkor legnagyobb munkával megszületett szellemi termékünkrõl szólok, de beszélhetnék a Magyar Kisebbség címû társadalomtudományi szemlérõl is, amely szintén bizonyítja, hogy a tudomány eszközeivel tudjuk a magyar közösséget szolgálni. Fáj nekünk, amikor eláraszt bennünket egy igen megkérdõjelezhetõ kultúra, de ezek a folyamatok megkerülhetetlenek. A mi dolgunk az, hogy tudjunk szelektálni, legyen helye az erkölcsnek. Ebben a felbillentet erkölcsû világban a gyerekek azt látják, hogy nem a tisztességgel jutnak elõre, hanem a leleményességgel, ügyeskedéssel. A Világszövetség a kitermelõdött értékek átörökítéséhez, a kétes mozzanatok leleplezéséhez járul hozzá.
kérdezõ: Muzsi András (Kolozsvár., str. Mehedinti nr. 66-68, D-2 I. 4., Tel.: 164-580.)
A Magyarok Világszövetségében, az erdélyi magyarságot képviselõ eminensek sorából fõtiszteletû Tõkés László püspök urat, õszinte szókimondásáért, kisebbségi jogaink kivívását felvállaló hatékony tevékenységéért szélsõségesnek értékeli, vagy pedig mind az erdélyi magyarságnak a szülõföldjén való fenn- és megmaradását munkáló öntudatos, lekiismeretes, becsületes magatartásnak könyveli el?
Patrubány Miklós: Fel nem merül, hogy Tõkes Lászlót az õ kisebbségvédõ harcáért szélsõségesnek tartsam. Õ az egyik legnagyobb tudású, legmûveltebb és a magyar kultúrát legmélyebben ismerõ közéleti személy. Bátorságáról és szívósságáról nem kell külön megemlékeznem. Természetes, hogy aki vállal, tévedhet is. Biztos, hogy volt neki is olyan megnyilvánulása, amiért jogosan érte bírálat, de fel sem merül, hogy a román politikai palettán lévõ vérmes szélsõségesekkel egy lapon említsük. Sõt!
kérdezõ: Gábor Tuka
Húsvét alkalmából meglocsolta-e Mircea Valer Puscã mérnök családjának nõtagjait? –tisztelettel, Tuka Gábor
Patrubány Miklós: Nem locsoltam meg õket, mert soha sem jártam hozzájuk locsolni, de találkoztam Budapesten ezelõtt pár héttel Mircea Puscã-val, aki Budapestre látogatott és megkeresett és elmondta, hogy hogyan éltek vissza az õ interjújával. Mélységesen fájlalta azt, hogy kiforgatták a szavait. Õ soha sem állította, mondta nekem, hogy én Ceausescu újraszavazása mellett felszólaltam volna, és az az interjú, ami az RMSZ-ben megjelent egy rövidítmény, hiszen õ egy jóval hosszabb interjút adott, mint ami ott megjelent, de õ maga is vissza fog rá térni. Készek vagyunk együtt leülni a tévékamerák elé, hogy egyszer s mindenkorra letudjuk az ügyet.
kérdezõ: Szin Péter
Hogyan kommentálja azt a Szabadságban megjelent véleményt, mely arra céloz, hogy Ön 1996-os álláspontjával ellentétben most szükségesnek tartja az MVSZ erkölcsi megújhodását? Hogyan értékelné Csoóri Sándor leköszönõ elnök tevékenységét?
Patrubány Miklós: Én az MVSZ erkölcsi megtisztulását folyamatos feladatomnak tartottam, tartom. Nagy tisztelõje vagyok Csoóri Sándor irodalmi munkásságának és annak, hogy több mint négy évtizedes közéleti szereplésével egy következetes nemzeti vonalat képviselt és nem egyszer kovásza volt a társadalomban létrejövõ változásoknak.
kérdezõ: Szõke László
Nem gondolja, hogy az Ön által gyakorolt voksgyûjtési merkantilizmus nem igazán összeegyeztethetõ; azzal az értékképviselettel, melyet az MVSZ kellene képviseljen minden magyarok számára? Elhangzott ugyanis, hogy dollárezrekért vásároltak szavazatot az Amerikai Egyesült Államokban... Valamint: a szervezet szempontjából lehet pozitív a menedzsertípusú vezetés/szervezés, de hogyan kerüli el a forma és a tartalom közti összeférhetetlenséget? Ami menedzseri szempontból jó, nem biztos, hogy a valódi értékõrzést és értékteremtést szolgálja...
Patrubány Miklós: Hát ez egy rágalom, nem tudom hol hangzott el, én elhatárolódok minden ilyen gesztustól. Az tény, hogy az amerikai képviselõ tanács a saját küldöttválasztó gyûlésén igenis az egyesületek szavazatszámát a befizetett tagdíjak nagyságéhoz képest súlyozta, de ez egy sajátossága az angolszász egyesületi szabálynak. Ez Amerikában történt, nekem ehhez semmi közöm, de ez az egész egy kabátlopásos történetre hasonlít.

A másik kérdésre azt tudnám válaszolni, hogy felmerült a közelmúltban Borbély Imre tanulmánya mentén, hogy Világszövetségben egy idõben van jelen a politikus, a karizmatikus és a menedzser típusú vezetés és rám fogták, hogy és vagyok a menedzser típusú vezetõ. Én ezt kicsit kikértem magamnak, úgy érzem, hogy kicsit lebunkóz ez az állítás, én ugyanis azt tudom, hogy az a munka, amit a szövetségben az elmúlt 5 évben azzal a társasággal, amelynek az egyik szellemi vezetõje vagyok, végeztem igenis programadó tevékenység volt. Mi nem lemenedzseltünk bizonyos elképzeléseket, hanem szûrtünk, szabályokat állítottunk fel, érvényesítettünk, híveket szereztünk a gondoltnak és aztán megvalósítattuk.

Lehet, hogy ez a menedzser dolog azért ragadt rám, mert én a magánéletben egy szoftvercéget vezetek, de azt hiszem még inkább abból fakad, hogy én az elhatározásaimat végigviszem, hogyha eltervezzük, hogy legyen székely kapu, akkor meglesz, ha eltervezzük, hogy adjunk ki egy hangkazettát, amelyen összegyûjtünk zenei-anyanyelvi segédeszközként egy gyönyörû válogatását a magyar zenének, akkor azt megvalósítjuk és meglesz a hidegen fújnak a szelek. Ha megkérnek engem, hogy akár forrás nélkül adjam ki a Magyar kisebbség címû folyóiratot, akkor azt vállalom és végigviszem akár éveken keresztül is. Én is azt vallom, hogy az MVSZ-ben egyaránt kell lennie politikusnak, karizmatikusnak és menedzsernek.
kérdezõ: Szabó Tibor, Nagybánya
Lesz-e átvilágítás az MVSZ-ben illetve a VET-ben? Nyilatkozik-e a tagság és a vezetõség 89 elõtti múltjáról?
Patrubány Miklós: Külön kell választani a kérdéseket. Azzal kezdeném, hogy mindig is híve voltam az átvilágításnak. Ahol ezt a leginkább tudtam érvényesíteni az a VET, és ha valaki megpróbál a VET-be belépni, alá kell írnia egy belépési nyilatkozatot, mely szerint nem tagja semmilyen titkos vagy titkosan mûködõ szervezetnek, illetve ha jövõbe azzá válna, akkor önként lemond a VET tagságról. Erre azért van szükség, mert a civil szféra nem politika és nem is szeretnénk, ha politika áthatná. A civil szférának nincs szüksége a politikai hatalom eszközére, a titokra, egyenes beszédre van szüksége. Másféle évvel ezelõtt kezdeményeztem, hogy világítsuk át magunkat, ki ki adja be a múltjáról a vallomását. Meglepetés ért, mert nem tudtuk az országos tanácsban döntésre vinni, különösen az idõsebb nemzedék tagjai sérelmezték ezt az indítványt, jobbnak láttam félre tenni. Mindezek mellett, úgy vélem, hogy anélkül, hogy átvilágítanánk magunkat, nem lehetünk hiteles szereplõi sem a mának, sem a jövõnek.
kérdezõ: Szabó Tibor, Nagybánya
Szándékozik-e még az RMDSZ színeiben politizálni valaha? Mi a különbség az egykori RMDSZ-ben folytatott tevékenysége és a mostani VET-es tevékenysége között?
Patrubány Miklós: Nem tudom, egyrészt azért, mert nem tudom mi lesz a jövõben az RMDSZ-el, másrészt azért mert nem tudom, hogy a magam közéleti pályája hogyan alakul. Arra rájöttem, hogy az én alapvetõen moralizáló természetemnek a civil szférában való szereplés felel meg leginkább. Az akkori RMDSZ és az akkori VET között több hasonlóság van, mint a mai RMDSZ és a mai VET között, akkor mi megpróbáltuk az RMDSZ-t egy magyar önkormányzati intézményrendszerré alakítani, ezt szabályzat szintjén meg is valósítottuk. Ha úgy gondolom, hogy az egy új világot építõ tevékenység volt, akkor ez az, ami tettenérhetõ a VET-ben végzett munkámkor is, a VET egy általam szült, soha nem volt képzõdmény, ami egyfajta szimbiózisát teremti meg a civil szférának és az egyházaknak, ami sajátosan köti Erdélyhez az Erdélybõl elvándoroltakat és, ami sajátosan ötvözi személyiségünk mint humán, mint reál vonulatait. Azt hiszem a VET-ben egy nagy szintézis elõtt állunk és ez mindenképpen más, mint amilyen pályára mára az RMDSZ jutott.
kérdezõ: Karsay Gábor
Tud-e meg Z 80-as asszamblerben programot írni?
Patrubány Miklós: Amikor még kezdõ számítógépes kutatómérnök voltam egy kollegám, akkor még teljes újdonságnak Z80-as processzorokat hozott Amerikából. Én is nagyon szerettem volna ezekhez az eszközökhöz jutni, hogy magam is kísérletezem velük, és nem találtam más módját, mint azt, hogy felajánlottam a szolgálataimat, hogy írok egy Z80-as asszambler programot. Utoljára programot akkor írtam, amikor a nyolcvanas évek derekán ugyancsak a Z80-as mikroprocesszorról írott könyvemet írtam. Azóta irányító munkát végzek, persze ez így van jól, 40 év felett, az ember ne próbáljon programot írni akkor, amikor a tizenévesek is különb programot írnak.
kérdezõ: Zézé
Mikorra várható konkrét eredmény, a határontúli magyarok magyarországi jogállásának ügyében?
Patrubány Miklós: Azt hiszem, hogy még az idén az Országgyûlés elé kerül a státus törvény, amelynek szövegtervezetét a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságai készítik elõ. Ami azonban a magyar állam és a határon túli magyarok jogviszonyának teljes kérdéskörét illeti, az valószínûleg még sokáig formálódó kérdéskör marad. Amióta MVSZ elnökjelöltként a magyarországi pártok elnökeivel találkozom, hogy egyrészt megismertessem velük saját elgondolásaimat a MVSZ jövõjével kapcsolatosan, illetve, hogy meghallgassam az õ vélekedéseiket is errõl, meglepetés ért, mert a külhoni állampolgárságról tett indítványunk, amit tavaly õsszel bemutattunk, nem keltette fel a magyar politikai pártok szakembereinek érdeklõdését, illetve továbbra is fennáll az az elképzelés, hogy a külhoni állampolgárság tulajdonképpen kettõs állampolgárság. A szereplõk többsége úgy gondolja, hogy a külhoni állampolgárság szavazati joggal is jár. Úgy gondlom, ha elnökjelöltségem semmi mással nem járt, mint azzal, hogy ilyen minõségembe szóba állhattam ezekkel a pártvezetõkkel és tisztázhattam számukra a kérdéskört, elégedett vagyok.
kérdezõ: Zézé
Mennyiben függ a MVSZ-tõl, hogy milyen lesz ez a törvény, és mi az a minimum, amivel személy szerint elégedett lenne, a státusztörvény elfogadása után.
Patrubány Miklós: Az MVSZ ma egyik tagja a Magyar Állandó Értekezletnek, bár nem abban a minõségében, ahogy én azt üdvözítõnek találnám, mert csak egy részével, a nyugati régiójával van jelen. Azt hiszem az MVSZ-nek meg kell õriznie egy civil, konzultatív szerepet. Úgy gondolom, hogy az MVSZ-nek, ha a maga társadalmi súlyát megõrzi, ebbe a kérdésbe lesz beleszólása, annál is inkább, mert feladatai közt elsõ helyen szerepel az arra való folyamatos ténykedés, hogy minden magyar ember, bárhol is éljen a világon, õt alanyi jogon illesse meg az magyar állampolgárság, amennyiben erre igényt támaszt. Ami a személyes opcióimat illeti, azt szeretném, ha a státus törvény nem maradna meg a munkavállalás, egészségügyi ellátás és továbbtanulás taglalásánál, hanem eljutna a magyar állam és a határon túli magyarok állampolgársági kérdéskörének rendezéséig is. Ez szerintem összeegyeztethetõ azzal az úttal, amelyen Magyarország Európa felé halad, és kizárná annak a kockázatát, hogy ezen az úton leszakadjanak a határon túli magyar közösségek.
kérdezõ: Levente Klein
Miért gondolja hogy Ön képes lesz összefogni a világ magyarságát, amit még szerintem nem volt senki se képes megtenni?
Patrubány Miklós: Nem tudom, hogy képes leszek-e, amennyiben az MVSZ elnökévé választanak, a világ magyarságát összefogni, abban azonban biztos vagyok, hogy székely határõr õseimtõl örökölt köziránti elkötelezettségemmel eredményes leszek ebben a munkámban, mert számomra elsõ a köz, második a köz, harmadik a köz és csak ez után következik a családom és az egyén. Márton Áron püspökkel együtt vallom, hogy "non recuzo labore", a munka számomra nagy kihívás, és tudom, hogy valahányszor az emberek a feladatokkal vannak elfoglalva, sokkal kevesebb idõ jut viszálykodásra.
kérdezõ: Kelemen Attila
Tud arról, hogy a Kell listán azaz a Kolozsvári Egyetemista Levelezési Listán, a kolozsvári diákok elektronikus fórumán erõs Patrubány-kampány dúlt? E miatt rövid idõn belül a KELL az RMDSZ és a VET csataterévé vált. Ez odáig fajult, hogy a diákok nagy része olvasatlanul törölte azokat a leveleket, amelyek VET- illetve RMDSZ-gyanúsak voltak. Értesítették munkatársai ezekrõl a fejleményekrõl?
Patrubány Miklós: A VET-nek tagegyesülete a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, az Országos Dávid Ferenc Egyesület, és elsõk között iratkozott fel a KELL listára arról nem is beszélve, hogy a lista egyik alapítója VET tisztségviselõ. Mi rendszeresen közvetítettük a VET híreit a KELL listára, ugyanúgy mint a hírügynökségek és mint a világ különbözõ országaiban mûködõ MVSZ országos tanácsok, vagy a levelezõpartnerek vagy tagegyesületek. A visszajelzésekbõl számunkra kiderült, ezek a hírek és tájékoztatók, például a Magyarországon tanuló erdélyi fiatalok költségtérítési próbálkozásokig, vagy a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozó kezdeményezésünknek listára való juttatása jótékonynak bizonyult, és igen élénk figyelmet vont magának. A Magyarországon való diákok költségtérítésére vonatkozóan egy hét alatt egyébként több mint 300 visszajelzés érkezet és ez csúcs.

Kelemen Attila márciusban kezdeményezett egy vitát a KELL listán, mely közvetlen politikai szervezetnek és politikai kampánynak minõsítette a VET jelenlétét, közel 40 hozzászólás jelent meg, körülbelül húsz hozzászólótól, megközelítõleg 17 pro és 15 kontra arányban, tehát több volt a pro, mint a kontra. A VET nem vet részt ebben a vitában, tehát a KELL semmiképpen sem válhatott az RMDSZ és a VET csataterévé, úgy mint ahogy ez a kérdés fogalmaz, annál is inkább, mert a VET nem csatázik semmilyen formában az RMDSZ-el. Az elektronikus levelezés ma Erdélyben egy frissen kialakuló kommunikációs forma, amelynek írott és íratlan szabályai lassan viselkedésünk részévé válnak.
kérdezõ: Fenesi Laszló
Szeretnem megkérdezni az alelnök urat, mi a véleménye a Sabin Ghermen féle megnyilvánulásokról, és ha esetleg hátsó szándékot sejt-e a háttérben.
Patrubány Miklós: Sabin Gherman érdekes színfoltja az erdélyi közéletnek, szokatlan a román közegben ez a fajta radikalizmus. Én ismerem õt személyesen, hosszan beszéltem vele elképzeléseirõl és ami a kérdés második részét illeti, hogy hátsó szándékot sejtek-e részérõl, tulajdonképpen arra vezethetõ vissza, hogy ez a fiatalember nem mindig következetes. Azt hiszem, ez az életkorra vezethetõ vissza. Nyilvánvaló, hogy amikor ennyire sistergõen merész szókimondás kerül sorra, akkor egyesek elkezdenek történelmi tapasztalat alapján is mögöttes szándékra gondolni. Tudjuk, a politikából is, hogy ha valaminek végképp nem tudsz ellen állni, a legjobb, hogy az élére állj. Akik ilyen gyanakvásokat fogalmaznak meg, lehet, hogy felmérték, hogy az EU folyamatban a föderalizáció és regionalizmus olyan hatalmas erejû és létezõ folyamatok, amelyek óhatatlanul elérik Romániát is és arra gondoltak, álljanak ennek élére. Persze ezek csak vélekedések. Sabin Gherman bátran viszi Erdély fokozott önállóságára vezetõ politikáját.
kérdezõ: Deésy Huba
Önnek, többek között, elidegeníthetetlen érdemei vannak a Világszövetség kommunikációs rendszerének a fejlesztésében. Ezzel kapcsolatban teszem fel a következõ kérdést: A még életképes 54 (világrekord?) országbeli magyar közösség közül, miért nem csak a távoliak túlélésében jelentett változást az INTERNETES kapcsolattartás?
Patrubány Miklós: Feltétlenül igen. Persze a tartalmaktól függ. Ha bóvlit, és az alacsony emberi ösztönöket megszólító képi információkat fogyaszt a felhasználó, akkor semmiképpen nem szolgálja sem a nemzeti identitás megõrzését, vagy az emberi gyarapodást, de ha például a Kiút-ra gondolok, arra, hogy olyan világot élünk, amikor a hatalom arra törekszik, hogy a gyerekek ne tanulhassák a földrajzot a nyelvükön nyilván azzal a szándékkal, hogy felejtsék el a helyneveket, hely és vízrajzi neveket, ami az identitásvesztésnek a legjobb útja, az interneten megtalálható digitális hálózat, amin az utolsó falucska is megtalálható szolgálja az identitás megõrzését. Azt mondanám, hogy az internet a globalizálódó világnak egy egyetemes eszköze, mely nem beszélve a szórványvidékrõl, jelentõs módon szolgálhatja az identitás megõrzését.
Kérdezõ: Deésy Huba
Azt nem kérdõjelezheti meg senki, hogy a romániai magyarság számbeli és emiatt szerkezeti szempontból is a legjelentõsebb határon túli magyar nemzetrész. Keretein belül azonosítható világ-magyarság minden szegmensének a megfelelõje: a már szinte elveszített csángókkal kezdve, az autonómiát sürgetõ székelyeken át, egészen a nyugati és az amerikai erdélyiekig. Bár összetartozási ösztönük bizonyított, lassú lemorzsolódásuk elkerülhetetlen. Mindennek ellenére mégis logikusnak tûnik a kérdés, hogy: Létezik-e rajta kívül még egy olyan közösség, amelynek a vezetõi jobban megérthetik, ily módon eredményesebben kezelhetik a Világszövetségben létezõ feszültségeket?
A kelet-európai de fõleg a magyarországi rendszerváltozás immár nem csak megengedi, de meg is követeli a Világszövetség és az Anyaország közötti kapcsolatrendszer folyamatos és szükségszerû továbbfejlesztését.
Patrubány Miklós: Ahhoz, hogy a Világszövetségen belüli feszültségeket megértsd, ott kell élned, részese kell lenned ezeknek a folyamatoknak. Az elnökség megtapasztalhatta azokból az ellentétforrásokból, amelyek tartósan jelen vannak, generációsan, politikai hitvallás szerint determináltak. Például az 56-os nemzettség és az emigráció hozta létre Magyarország reputációját - teljesen felértékelte Magyarországot, az EU-s csatlakozásban játszott éllovas szerepe többnyire ennek köszönhetõ. Az 56-os emigráció is nagyon érdekesen megosztott: nem mindegy, hogy október 26-november 4. között, vagy november 4. után emigráltál. Itt is feloldhatatlan ellentétek vannak. Tehát úgy gondolom, hogy a feszültségek kezeléséhez ismeretek kellenek, empátia kell és sok-sok türelem.
Kérdezõ: Deésy Huba
Ha Önt egy új szervezeti minta kiválasztására kérnék fel, akkor az alábbi minták közül, eddigi tapasztalatai alapján, melyiket javasolná legszívesebben?
a) "ENSZ-modell": anyaországi, nyugati és erdélyi vétójoggal;
b) "RMDSZ-modell": vétójog nélküli, de számarányos régióképviseleti lehetõséggel;
c) "KARITÁSZ-modell": anyaországi irányítás alatt mûködõ, fõleg szomszéd-kímélõ, politikamentes, anyanyelvi, kulturális és magyar-nemzetközi segélyegylet.
Patrubány Miklós: Ez a három modell nem meríti ki a lehetséges architektúrákat, amelyeket egy globális világban egy egész földgolyót behálózó magyar szervezetnek ki lehetne próbálni, de ha már ebbõl a felvetésbõl kell választani, akkor az, amit itt RMDSZ modellnek neveznek áll elképzelésemhez a legközelebb. A számarányos képviselet a lényeges, ha alulról építkezem, ezt figyelembe kell venni.
Korábbi vendégeink: Eckstein-Kovács Péter
Frunda György
Markó Béla

© TransIndex 2000