Patrubány Miklós a TransFórumon
"Az ellentétforrások generációsan,
politikai hitvallás szerint determináltak…"
Az eddigi alelnök, Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetsége
új elnöke a TransIndex és a Szabadság olvasóinak kérdéseire válaszol.
kérdezõ:
Simon András
Szeretném ismerni az Ön változatát a
Ceausescut újraválasztani javasoló gyûlésen tanúsított magatartásáról!
Ha igaz hogy "hibásnak és átgondolatlannak minõsítette" Pusca bátor
magatartását, nincs mit keresnie az összmagyarság élén! Erre nincs mentség.
Saját tapasztalatból tudom, hogy könnyû volt egyszerûen hallgatni. |
Patrubány Miklós: A Mircea Pusca volt kollegámhoz és
1989-hez fûzõdõ esetemet 1995-ben részletesen leírtam a Szabadság hasábjain.
Azért tettem, mert támadás ért, nem voltam elnökhelyettes, de elnökhelyettessé
választásom elõtt álltam. Én azt hittem, hogy le van zárva ez az egész
ügy. Most tisztújítás elõtt újból elõkerül ez a kérdés.
Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy ha valakit õszintén érdekel, hogy mi történt
1989 õszén a Kolozsvári Számítástechnikai Intézetben, akkor ez
már nyilvánosságra van hozva. Ha pedig kampánycéllal próbálja
felhasználni, legszívesebben nem válaszolnék rá.
Mindenesetre, ha még egyszer elmondom azt, amit már ötször leírtam, nem szolgálom
inkább az igazság megismerését, mint amikor megszólaltak azok a volt magyar
kollegáim, akiket abban a RMSZ interjúban Mircea Pusca is megnevez. Õk leírták
a Szabadságban is: nem jelöltem Ceausescut, nem javasoltam újraválasztását,
soha semmilyen körülmények között nem méltattam, támogattam a párt
vezetését és annak politikáját. |
kérdezõ: Muzsi
András (Kolozsvár.,
str. Mehedinti nr. 66-68, D-2 I. 4., Tel.: 164-580.)
Mi az Ön véleménye a következõ politikai nézetrõl, amit a Szabadság
címû napilap 2000. április 10-i számának 3. oldalán olvashattunk, és
ami így hangzik, idézem: "Az RMDSZ vezetõségének tehát, ahelyett,
hogy máris az ellenzékbe vonulásról beszéljen, inkább azon kellene gondolkodnia,
hogyan köthetne kormányszövetséget a hatalomra kerülõ párttal, pártokkal.
No nem azért, hogy vezetõink továbbra is bársonyszékben maradjanak." |
Patrubány Miklós: Ez a kérdés azt feszegeti, hogy hogyan lehet jobban szolgálni
a kisebbség érdekeit, a hatalommal együttmûködve, vagy ellenzéki státusból.
Az elmúlt 10 év alatt, az RMDSZ kipróbálta mind a kettõt, de nem próbálta
ki a harmadikat, amit én igazán 1996-ban is járhatónak tekintettem volna egyszerû
választó polgárként, azt az utat, ami a hatalom támogatását képezi,
de nem a kormányzatba való támogatásával, hanem a parlamenti támogatásával.
Ez sokkal nagyobb mozgásszabadságot jelent annak a szervezetnek, amely egy kisebbségi érdekképviseletet
valósított meg.
Elég, ha azt mondom, hogy a kormányra lépéssel az RMDSZ gyakorlatilag megfosztotta
a romániai magyarságot a legnagyobb fegyverétõl, a külpolitikai fegyvertõl.
Erre a kérdésre az a válaszom, hogy nem a kormányba lépésre való
folyamatos törekvés kell az RMDSZ taktikai vezérvonala legyen, hanem igenis szövetségeseket
kell keresni és azoknak parlamenti támogatást kell nyújtani. Ha majd a kisebbségi
jogok az autonómia terén testet öltenek, jön el az ideje a közös kormányzásnak. |
kérdezõ: Muzsi
András (Kolozsvár.,
str. Mehedinti nr. 66-68, D-2 I. 4., Tel.: 164-580.)
Az erdélyi magyar nép gyökerei, akik az idõk folyamán, foggal és körömmel
tapadtak szülõföldjükhöz és védelmezték azt, magyarságukat
szerényen, becsületes úton-módon ápolták. Gyermekeiket magyar nevekre,
templomban keresztelték, elsõ áldozásra és konfirmációra vitték,
magyar anyanyelvû iskolákba íratták és jártatták, esküvõiket
Isten
házában, a teremtõ áldásáért imádkozva érvényesítették.
1989 elõtt nem futottak megalkuvó gyávasággal a Nyugat és az álmok földrésze
világába, hanem vállalták, kivédték és hitük erejével
túlélték az itthoni sorscsapásokat ezért beszélhetünk még
ma is Erdélyben magyarul, lehetnek képviselõink, névleges RMDSZ-ünk és
lehetnek erdélyi magyar tagjai is a Magyarok Világszövetségének. |
Patrubány Miklós: 1989 után nem léptek paráznaságra a hatalmon lévõ
pártokkal, hanem önállóan akarták és akarják kisipari és
földmûvelõi tevékenységeiket megszervezni, hogy áldásos munkájuk
gyümölcseibõl és ne külföldön valókéregetésbõl
építsenek iskolát és templomot, mert gyökerek lévén, nem csak fogyasszák,
hanem termelik is a mindennapi kenyeret. Nekik nem külföldi befektetõkre, idegen, kamatos kölcsönösszegekre,
menedzseri tanfolyamokra, "nyári" egyetemekre, ilyen és olyan konferenciákra van
szükségük, hanem az itthon, köz- vagy egyházi és újgazdag tulajdonban
levõ mûhely helyiségek és földek kedvezményes bérletére, azaz,
hogy a rabló "piacgazdaság" módszereit ne alkalmazza a magyar a magyarral, egyház
a híveivel szemben, még akkor sem, ha az külföldi valutábanbérli azokat,
hogy egyéniség tipró, ízléstelen, széria és giccses gyártmányaival
fertõzze az erdélyi magyarság hagyománytisztelõ életmódját.
A fent vázoltak fényében, kérdésem a következõ lenne: A Magyarok
Világszövetségét foglalkoztatják-e ilyen gondolatok?
A MVSZ, mint tudjuk a hagyomány ápolásának híve, értékkonzerváló
eszmeiséget vall. Leghitelesebben a magam viszonyulásáról tudok beszélni, és
itt el kell mondjam, hogy én is nagy híve vagyok a hagyományok átöröklésének,
ápolásának, mindazoknak, amelyek idõtálló értéket képviselnek.
Ugyanakkor az is világos számomra, hogy ebbõl egy társadalomnak megélni nem
lehet, minden társadalomnak meg kell vívnia a maga csatáját a modernizációval,
a modernizációért és a kettõ nyílván ütközik.
Az én jelszavaim így hangzanak: hagyomány, tudás, újjászületés.
Ez azt jelenti, hogy a munkánk nagy része a hagyományõrzésre alapul, a hitbéli
hagyományok õrzésére, elég ha itt a Szent Kinga emlékének állított
székely kaput, vagy a Szent Kinga tiszteletére született misztériumi játékot
említem. Az a könyv, amelyet Gagyi Balla István 5 éves kutatómunka után
írt meg, amelyben az 56-os magyar forradalom erdélyi eseményinek feltárt elemeirõl
van szó, és amelyet Kovács Lehet informatikus CD-ROM-á ültetett át, azaz
a hiteles közvetítés egy új eszközévé meg lehetett valósítani
azt, hogy miközben a hagyományt ápoljuk, beépítjük a legkorszerûbb
eszközöket is.
Továbblépve: a tudás - a jelenlegi helyzetbõl való kilépés egyértelmûen
a tudás mentén és a tudásközpontú társadalom mentén érhetõ
el. Itt ha a Kiút nevû számítógépes digitális térképet
említem, akkor legnagyobb munkával megszületett szellemi termékünkrõl szólok,
de beszélhetnék a Magyar Kisebbség címû társadalomtudományi szemlérõl
is, amely szintén bizonyítja, hogy a tudomány eszközeivel tudjuk a magyar közösséget
szolgálni. Fáj nekünk, amikor eláraszt bennünket egy igen megkérdõjelezhetõ
kultúra, de ezek a folyamatok megkerülhetetlenek. A mi dolgunk az, hogy tudjunk szelektálni,
legyen helye az erkölcsnek. Ebben a felbillentet erkölcsû világban a gyerekek azt látják,
hogy nem a tisztességgel jutnak elõre, hanem a leleményességgel, ügyeskedéssel.
A Világszövetség a kitermelõdött értékek átörökítéséhez,
a kétes mozzanatok leleplezéséhez járul hozzá. |
kérdezõ: Muzsi
András (Kolozsvár.,
str. Mehedinti nr. 66-68, D-2 I. 4., Tel.: 164-580.)
A Magyarok Világszövetségében, az erdélyi
magyarságot képviselõ eminensek sorából fõtiszteletû Tõkés
László püspök urat, õszinte szókimondásáért, kisebbségi
jogaink kivívását felvállaló hatékony tevékenységéért
szélsõségesnek értékeli, vagy pedig mind az erdélyi magyarságnak
a szülõföldjén való fenn- és megmaradását munkáló
öntudatos, lekiismeretes, becsületes magatartásnak könyveli el? |
Patrubány Miklós: Fel nem merül, hogy Tõkes Lászlót az õ kisebbségvédõ
harcáért szélsõségesnek tartsam. Õ az egyik legnagyobb tudású,
legmûveltebb és a magyar kultúrát legmélyebben ismerõ közéleti
személy. Bátorságáról és szívósságáról
nem kell külön megemlékeznem. Természetes, hogy aki vállal, tévedhet is.
Biztos, hogy volt neki is olyan megnyilvánulása, amiért jogosan érte bírálat,
de fel sem merül, hogy a román politikai palettán lévõ vérmes szélsõségesekkel
egy lapon említsük. Sõt! |
kérdezõ: Gábor Tuka
Húsvét alkalmából meglocsolta-e Mircea
Valer Puscã mérnök családjának nõtagjait? –tisztelettel, Tuka Gábor |
Patrubány Miklós: Nem locsoltam meg õket, mert soha sem jártam hozzájuk locsolni,
de találkoztam Budapesten ezelõtt pár héttel Mircea Puscã-val, aki Budapestre
látogatott és megkeresett és elmondta, hogy hogyan éltek vissza az õ interjújával.
Mélységesen fájlalta azt, hogy kiforgatták a szavait. Õ soha sem állította,
mondta nekem, hogy én Ceausescu újraszavazása mellett felszólaltam volna, és
az az interjú, ami az RMSZ-ben megjelent egy rövidítmény, hiszen õ egy jóval
hosszabb interjút adott, mint ami ott megjelent, de õ maga is vissza fog rá térni.
Készek vagyunk együtt leülni a tévékamerák elé, hogy egyszer s mindenkorra
letudjuk az ügyet. |
kérdezõ: Szin Péter
Hogyan kommentálja azt a Szabadságban megjelent véleményt,
mely arra céloz, hogy Ön 1996-os álláspontjával ellentétben most szükségesnek
tartja az MVSZ erkölcsi megújhodását? Hogyan értékelné Csoóri
Sándor leköszönõ elnök tevékenységét? |
Patrubány Miklós: Én az MVSZ erkölcsi megtisztulását folyamatos feladatomnak
tartottam, tartom. Nagy tisztelõje vagyok Csoóri Sándor irodalmi munkásságának
és annak, hogy több mint négy évtizedes közéleti szereplésével
egy következetes nemzeti vonalat képviselt és nem egyszer kovásza volt a társadalomban
létrejövõ változásoknak. |
kérdezõ: Szõke László
Nem gondolja, hogy az Ön által gyakorolt voksgyûjtési merkantilizmus nem igazán
összeegyeztethetõ; azzal az értékképviselettel, melyet az MVSZ kellene képviseljen
minden magyarok számára? Elhangzott ugyanis, hogy dollárezrekért vásároltak
szavazatot az Amerikai Egyesült Államokban... Valamint: a szervezet szempontjából lehet
pozitív a menedzsertípusú vezetés/szervezés, de hogyan kerüli el a forma
és a tartalom közti összeférhetetlenséget? Ami menedzseri szempontból jó,
nem biztos, hogy a valódi értékõrzést és értékteremtést
szolgálja... |
Patrubány Miklós: Hát ez egy rágalom, nem tudom hol hangzott el, én elhatárolódok
minden ilyen gesztustól. Az tény, hogy az amerikai képviselõ tanács a saját
küldöttválasztó gyûlésén igenis az egyesületek szavazatszámát
a befizetett tagdíjak nagyságéhoz képest súlyozta, de ez egy sajátossága
az angolszász egyesületi szabálynak. Ez Amerikában történt, nekem ehhez semmi
közöm, de ez az egész egy kabátlopásos történetre hasonlít.
A másik kérdésre azt tudnám válaszolni, hogy felmerült a közelmúltban
Borbély Imre tanulmánya mentén, hogy Világszövetségben egy idõben
van jelen a politikus, a karizmatikus és a menedzser típusú vezetés és rám
fogták, hogy és vagyok a menedzser típusú vezetõ. Én ezt kicsit kikértem
magamnak, úgy érzem, hogy kicsit lebunkóz ez az állítás, én ugyanis
azt tudom, hogy az a munka, amit a szövetségben az elmúlt 5 évben azzal a társasággal,
amelynek az egyik szellemi vezetõje vagyok, végeztem igenis programadó tevékenység
volt. Mi nem lemenedzseltünk bizonyos elképzeléseket, hanem szûrtünk, szabályokat
állítottunk fel, érvényesítettünk, híveket szereztünk a gondoltnak
és aztán megvalósítattuk.
Lehet, hogy ez a menedzser dolog azért ragadt rám, mert én a magánéletben egy
szoftvercéget vezetek, de azt hiszem még inkább abból fakad, hogy én az elhatározásaimat
végigviszem, hogyha eltervezzük, hogy legyen székely kapu, akkor meglesz, ha eltervezzük,
hogy adjunk ki egy hangkazettát, amelyen összegyûjtünk zenei-anyanyelvi segédeszközként
egy gyönyörû válogatását a magyar zenének, akkor azt megvalósítjuk
és meglesz a hidegen fújnak a szelek. Ha megkérnek engem, hogy akár forrás nélkül
adjam ki a Magyar kisebbség címû folyóiratot, akkor azt vállalom és végigviszem
akár éveken keresztül is. Én is azt vallom, hogy az MVSZ-ben egyaránt kell lennie
politikusnak, karizmatikusnak és menedzsernek. |
kérdezõ: Szabó Tibor, Nagybánya
Lesz-e átvilágítás az MVSZ-ben illetve a VET-ben? Nyilatkozik-e a tagság és
a vezetõség 89 elõtti múltjáról? |
Patrubány Miklós: Külön kell választani a kérdéseket. Azzal kezdeném,
hogy mindig is híve voltam az átvilágításnak. Ahol ezt a leginkább tudtam
érvényesíteni az a VET, és ha valaki megpróbál a VET-be belépni,
alá kell írnia egy belépési nyilatkozatot, mely szerint nem tagja semmilyen titkos
vagy titkosan mûködõ szervezetnek, illetve ha jövõbe azzá válna, akkor
önként lemond a VET tagságról. Erre azért van szükség, mert a civil
szféra nem politika és nem is szeretnénk, ha politika áthatná. A civil szférának
nincs szüksége a politikai hatalom eszközére, a titokra, egyenes beszédre van szüksége.
Másféle évvel ezelõtt kezdeményeztem, hogy világítsuk át
magunkat, ki ki adja be a múltjáról a vallomását. Meglepetés ért,
mert nem tudtuk az országos tanácsban döntésre vinni, különösen az idõsebb
nemzedék tagjai sérelmezték ezt az indítványt, jobbnak láttam félre
tenni. Mindezek mellett, úgy vélem, hogy anélkül, hogy átvilágítanánk
magunkat, nem lehetünk hiteles szereplõi sem a mának, sem a jövõnek. |
kérdezõ: Szabó Tibor, Nagybánya
Szándékozik-e még az RMDSZ színeiben politizálni valaha? Mi a különbség
az egykori RMDSZ-ben folytatott tevékenysége és a mostani VET-es tevékenysége
között? |
Patrubány Miklós: Nem tudom, egyrészt azért, mert nem tudom mi lesz a jövõben
az RMDSZ-el, másrészt azért mert nem tudom, hogy a magam közéleti pályája
hogyan alakul. Arra rájöttem, hogy az én alapvetõen moralizáló természetemnek
a civil szférában való szereplés felel meg leginkább. Az akkori RMDSZ és
az akkori VET között több hasonlóság van, mint a mai RMDSZ és a mai VET között,
akkor mi megpróbáltuk az RMDSZ-t egy magyar önkormányzati intézményrendszerré
alakítani, ezt szabályzat szintjén meg is valósítottuk. Ha úgy gondolom,
hogy az egy új világot építõ tevékenység volt, akkor ez az, ami
tettenérhetõ a VET-ben végzett munkámkor is, a VET egy általam szült, soha
nem volt képzõdmény, ami egyfajta szimbiózisát teremti meg a civil szférának
és az egyházaknak, ami sajátosan köti Erdélyhez az Erdélybõl elvándoroltakat
és, ami sajátosan ötvözi személyiségünk mint humán, mint reál
vonulatait. Azt hiszem a VET-ben egy nagy szintézis elõtt állunk és ez mindenképpen
más, mint amilyen pályára mára az RMDSZ jutott. |
kérdezõ: Karsay Gábor
Tud-e meg Z 80-as asszamblerben programot írni? |
Patrubány Miklós: Amikor még kezdõ számítógépes kutatómérnök
voltam egy kollegám, akkor még teljes újdonságnak Z80-as processzorokat hozott Amerikából.
Én is nagyon szerettem volna ezekhez az eszközökhöz jutni, hogy magam is kísérletezem
velük, és nem találtam más módját, mint azt, hogy felajánlottam
a szolgálataimat, hogy írok egy Z80-as asszambler programot. Utoljára programot akkor írtam,
amikor a nyolcvanas évek derekán ugyancsak a Z80-as mikroprocesszorról írott könyvemet
írtam. Azóta irányító munkát végzek, persze ez így van
jól, 40 év felett, az ember ne próbáljon programot írni akkor, amikor a tizenévesek
is különb programot írnak. |
kérdezõ: Zézé
Mikorra várható konkrét eredmény, a határontúli magyarok magyarországi
jogállásának ügyében? |
Patrubány Miklós: Azt hiszem, hogy még az idén az Országgyûlés
elé kerül a státus törvény, amelynek szövegtervezetét a Magyar Állandó
Értekezlet szakbizottságai készítik elõ. Ami azonban a magyar állam és
a határon túli magyarok jogviszonyának teljes kérdéskörét illeti,
az valószínûleg még sokáig formálódó kérdéskör
marad. Amióta MVSZ elnökjelöltként a magyarországi pártok elnökeivel
találkozom, hogy egyrészt megismertessem velük saját elgondolásaimat a MVSZ jövõjével
kapcsolatosan, illetve, hogy meghallgassam az õ vélekedéseiket is errõl, meglepetés
ért, mert a külhoni állampolgárságról tett indítványunk,
amit tavaly õsszel bemutattunk, nem keltette fel a magyar politikai pártok szakembereinek érdeklõdését,
illetve továbbra is fennáll az az elképzelés, hogy a külhoni állampolgárság
tulajdonképpen kettõs állampolgárság. A szereplõk többsége
úgy gondolja, hogy a külhoni állampolgárság szavazati joggal is jár. Úgy
gondlom, ha elnökjelöltségem semmi mással nem járt, mint azzal, hogy ilyen minõségembe
szóba állhattam ezekkel a pártvezetõkkel és tisztázhattam számukra
a kérdéskört, elégedett vagyok. |
kérdezõ: Zézé
Mennyiben függ a MVSZ-tõl, hogy milyen lesz ez a törvény, és mi az a minimum, amivel
személy szerint elégedett lenne, a státusztörvény elfogadása után. |
Patrubány Miklós: Az MVSZ ma egyik tagja a Magyar Állandó Értekezletnek, bár
nem abban a minõségében, ahogy én azt üdvözítõnek találnám,
mert csak egy részével, a nyugati régiójával van jelen. Azt hiszem az MVSZ-nek
meg kell õriznie egy civil, konzultatív szerepet. Úgy gondolom, hogy az MVSZ-nek, ha a maga
társadalmi súlyát megõrzi, ebbe a kérdésbe lesz beleszólása,
annál is inkább, mert feladatai közt elsõ helyen szerepel az arra való folyamatos
ténykedés, hogy minden magyar ember, bárhol is éljen a világon, õt alanyi
jogon illesse meg az magyar állampolgárság, amennyiben erre igényt támaszt.
Ami a személyes opcióimat illeti, azt szeretném, ha a státus törvény nem
maradna meg a munkavállalás, egészségügyi ellátás és továbbtanulás
taglalásánál, hanem eljutna a magyar állam és a határon túli magyarok
állampolgársági kérdéskörének rendezéséig is. Ez szerintem
összeegyeztethetõ azzal az úttal, amelyen Magyarország Európa felé halad,
és kizárná annak a kockázatát, hogy ezen az úton leszakadjanak a határon
túli magyar közösségek. |
kérdezõ: Levente Klein
Miért gondolja hogy Ön képes lesz összefogni a világ magyarságát,
amit még szerintem nem volt senki se képes megtenni? |
Patrubány Miklós: Nem tudom, hogy képes leszek-e, amennyiben az MVSZ elnökévé
választanak, a világ magyarságát összefogni, abban azonban biztos vagyok, hogy
székely határõr õseimtõl örökölt köziránti elkötelezettségemmel
eredményes leszek ebben a munkámban, mert számomra elsõ a köz, második
a köz, harmadik a köz és csak ez után következik a családom és az egyén.
Márton Áron püspökkel együtt vallom, hogy "non recuzo labore", a munka számomra
nagy kihívás, és tudom, hogy valahányszor az emberek a feladatokkal vannak elfoglalva,
sokkal kevesebb idõ jut viszálykodásra. |
kérdezõ: Kelemen Attila
Tud arról, hogy a Kell listán azaz a Kolozsvári Egyetemista Levelezési Listán,
a kolozsvári diákok elektronikus fórumán erõs Patrubány-kampány
dúlt? E miatt rövid idõn belül a KELL az RMDSZ és a VET csataterévé
vált. Ez odáig fajult, hogy a diákok nagy része olvasatlanul törölte azokat
a leveleket, amelyek VET- illetve RMDSZ-gyanúsak voltak. Értesítették munkatársai
ezekrõl a fejleményekrõl? |
Patrubány Miklós: A VET-nek tagegyesülete a Kolozsvári Magyar Diákszövetség,
a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség, az Országos Dávid Ferenc
Egyesület, és elsõk között iratkozott fel a KELL listára arról nem is
beszélve, hogy a lista egyik alapítója VET tisztségviselõ. Mi rendszeresen közvetítettük
a VET híreit a KELL listára, ugyanúgy mint a hírügynökségek és
mint a világ különbözõ országaiban mûködõ MVSZ országos
tanácsok, vagy a levelezõpartnerek vagy tagegyesületek. A visszajelzésekbõl számunkra
kiderült, ezek a hírek és tájékoztatók, például a Magyarországon
tanuló erdélyi fiatalok költségtérítési próbálkozásokig,
vagy a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozó kezdeményezésünknek
listára való juttatása jótékonynak bizonyult, és igen élénk
figyelmet vont magának. A Magyarországon való diákok költségtérítésére
vonatkozóan egy hét alatt egyébként több mint 300 visszajelzés érkezet
és ez csúcs.
Kelemen Attila márciusban kezdeményezett egy vitát a KELL listán, mely közvetlen
politikai szervezetnek és politikai kampánynak minõsítette a VET jelenlétét,
közel 40 hozzászólás jelent meg, körülbelül húsz hozzászólótól,
megközelítõleg 17 pro és 15 kontra arányban, tehát több volt a pro,
mint a kontra. A VET nem vet részt ebben a vitában, tehát a KELL semmiképpen sem válhatott
az RMDSZ és a VET csataterévé, úgy mint ahogy ez a kérdés fogalmaz, annál
is inkább, mert a VET nem csatázik semmilyen formában az RMDSZ-el. Az elektronikus levelezés
ma Erdélyben egy frissen kialakuló kommunikációs forma, amelynek írott és
íratlan szabályai lassan viselkedésünk részévé válnak. |
kérdezõ: Fenesi Laszló
Szeretnem megkérdezni az alelnök urat, mi a véleménye a Sabin Ghermen féle megnyilvánulásokról,
és ha esetleg hátsó szándékot sejt-e a háttérben. |
Patrubány Miklós: Sabin Gherman érdekes színfoltja az erdélyi közéletnek,
szokatlan a román közegben ez a fajta radikalizmus. Én ismerem õt személyesen,
hosszan beszéltem vele elképzeléseirõl és ami a kérdés második
részét illeti, hogy hátsó szándékot sejtek-e részérõl,
tulajdonképpen arra vezethetõ vissza, hogy ez a fiatalember nem mindig következetes. Azt hiszem,
ez az életkorra vezethetõ vissza. Nyilvánvaló, hogy amikor ennyire sistergõen
merész szókimondás kerül sorra, akkor egyesek elkezdenek történelmi tapasztalat
alapján is mögöttes szándékra gondolni. Tudjuk, a politikából is,
hogy ha valaminek végképp nem tudsz ellen állni, a legjobb, hogy az élére állj.
Akik ilyen gyanakvásokat fogalmaznak meg, lehet, hogy felmérték, hogy az EU folyamatban a
föderalizáció és regionalizmus olyan hatalmas erejû és létezõ
folyamatok, amelyek óhatatlanul elérik Romániát is és arra gondoltak, álljanak
ennek élére. Persze ezek csak vélekedések. Sabin Gherman bátran viszi Erdély
fokozott önállóságára vezetõ politikáját. |
kérdezõ: Deésy Huba
Önnek, többek között, elidegeníthetetlen érdemei vannak a Világszövetség
kommunikációs rendszerének a fejlesztésében. Ezzel kapcsolatban teszem fel a
következõ kérdést: A még életképes 54 (világrekord?) országbeli
magyar közösség közül, miért nem csak a távoliak túlélésében
jelentett változást az INTERNETES kapcsolattartás? |
Patrubány Miklós: Feltétlenül igen. Persze a tartalmaktól függ. Ha bóvlit,
és az alacsony emberi ösztönöket megszólító képi információkat
fogyaszt a felhasználó, akkor semmiképpen nem szolgálja sem a nemzeti identitás
megõrzését, vagy az emberi gyarapodást, de ha például a Kiút-ra
gondolok, arra, hogy olyan világot élünk, amikor a hatalom arra törekszik, hogy a gyerekek
ne tanulhassák a földrajzot a nyelvükön nyilván azzal a szándékkal,
hogy felejtsék el a helyneveket, hely és vízrajzi neveket, ami az identitásvesztésnek
a legjobb útja, az interneten megtalálható digitális hálózat, amin az
utolsó falucska is megtalálható szolgálja az identitás megõrzését.
Azt mondanám, hogy az internet a globalizálódó világnak egy egyetemes eszköze,
mely nem beszélve a szórványvidékrõl, jelentõs módon szolgálhatja
az identitás megõrzését. |
Kérdezõ: Deésy Huba
Azt nem kérdõjelezheti meg senki, hogy a romániai magyarság számbeli és
emiatt szerkezeti szempontból is a legjelentõsebb határon túli magyar nemzetrész.
Keretein belül azonosítható világ-magyarság minden szegmensének a megfelelõje:
a már szinte elveszített csángókkal kezdve, az autonómiát sürgetõ
székelyeken át, egészen a nyugati és az amerikai erdélyiekig. Bár összetartozási
ösztönük bizonyított, lassú lemorzsolódásuk elkerülhetetlen. Mindennek
ellenére mégis logikusnak tûnik a kérdés, hogy: Létezik-e rajta kívül
még egy olyan közösség, amelynek a vezetõi jobban megérthetik, ily módon
eredményesebben kezelhetik a Világszövetségben létezõ feszültségeket?
A kelet-európai de fõleg a magyarországi rendszerváltozás immár nem csak
megengedi, de meg is követeli a Világszövetség és az Anyaország közötti
kapcsolatrendszer folyamatos és szükségszerû továbbfejlesztését. |
Patrubány Miklós: Ahhoz, hogy a Világszövetségen belüli feszültségeket
megértsd, ott kell élned, részese kell lenned ezeknek a folyamatoknak. Az elnökség
megtapasztalhatta azokból az ellentétforrásokból, amelyek tartósan jelen vannak,
generációsan, politikai hitvallás szerint determináltak. Például az 56-os
nemzettség és az emigráció hozta létre Magyarország reputációját
- teljesen felértékelte Magyarországot, az EU-s csatlakozásban játszott éllovas
szerepe többnyire ennek köszönhetõ. Az 56-os emigráció is nagyon érdekesen
megosztott: nem mindegy, hogy október 26-november 4. között, vagy november 4. után emigráltál.
Itt is feloldhatatlan ellentétek vannak. Tehát úgy gondolom, hogy a feszültségek
kezeléséhez ismeretek kellenek, empátia kell és sok-sok türelem. |
Kérdezõ: Deésy Huba
Ha Önt egy új szervezeti minta kiválasztására kérnék fel, akkor
az alábbi minták közül, eddigi tapasztalatai alapján, melyiket javasolná
legszívesebben?
a) "ENSZ-modell": anyaországi, nyugati és erdélyi vétójoggal;
b) "RMDSZ-modell": vétójog nélküli, de számarányos régióképviseleti
lehetõséggel;
c) "KARITÁSZ-modell": anyaországi irányítás alatt mûködõ,
fõleg szomszéd-kímélõ, politikamentes, anyanyelvi, kulturális és
magyar-nemzetközi segélyegylet. |
Patrubány Miklós: Ez a három modell nem meríti ki a lehetséges architektúrákat,
amelyeket egy globális világban egy egész földgolyót behálózó
magyar szervezetnek ki lehetne próbálni, de ha már ebbõl a felvetésbõl
kell választani, akkor az, amit itt RMDSZ modellnek neveznek áll elképzelésemhez a
legközelebb. A számarányos képviselet a lényeges, ha alulról építkezem,
ezt figyelembe kell venni. |
|