Markó Béla válaszai

a TransIndex olvasóinak kérdéseire:

kérdezõ: Balási Csaba
Hogyan ítéli meg az RMDSZ kormányban való részvételét, azon kívül, hogy kétszáz valahány "tisztségviselõ" különbözõ állami vezetõi beosztásba került?
Markó Béla: A több száz vezetõ beosztásba került magyar nyílván csak lehetõséget jelentett a változtatásra. Ha úgy tetszik, ez csak eszköze a változtatásnak. Szerintem a kormányzás idején számos olyan kisebb-nagyobb változás történt, amelyeket nem is tudatosítottunk. Gondoljuk csak meg, évek óta benne vagyunk a Kormányban, Corneliu Vadim Tudor pedig évek óta ellenzékben van. Ismétlem, szerintem volt eredménye a kormányzásnak, elég, ha a tanügyi törvény mellett a tegnap elfogadott földtörvényre gondolok, amely többek közt az RMDSZ-nek köszönhetõen, a volt közbirtokossági erdõk nagy részét is visszajuttatta jogos tulajdonosaiknak. Ez a mi kormányzati részvételünk nélkül nem történt volna meg. Ugyanakkor egyáltalán nem vagyok elégedett, szerintem ez az erõtlen, habozó, állandóan bizonytalan koalíció sokszorosan kevesebbet teljesített gazdasági, szociális kérdésekben, kisebbségi problémákban, mint amennyire lehetõsége lett volna.
kérdezõ: Stempel Zoltán
Ön szerint miért nem egységes a partja, hisz az erdélyi magyarságnak (is) közösek a problémai, ugyanazok a nehézségeik! Kedves szülõvárosom, Kolozsvár, bohócát a polgármestert, miért engedik meg mindig mûködni? Azt meg a vak is latja, hogy így legálabb elterelõdik a figyelem a szegénységrõl és a korrupcióról! De csak van valami megoldás, nem?!
M.B.: Erre a kérdésre részben válaszoltam korábban. A kolozsvári polgármestert miért engedik még mindig mûködni? - ezt a kérdést én is csak megismételhetem, többször megismételtem a koalíciós partnereinknek, és véleményem szerint Kolozsvár polgármesterét már rég törvény elé kellett volna vinni, felelõségre kellett volna vonni, és el kellett volna ítélni. Ha rajtam múlna, ez már megtörtént volna.
kérdezõ: Simon Miklós
Mennyire igazak Csurka alításai a Magyar Fórum 1999, szeptemberi számában Verestóy és Markó múltjával kapcsolatosan?
M.B.: Én a Magyar Fórum szeptember 9.-i számából ismerek egy cikket, amelyet Gyõri Béla ír alá és nem Csurka István, melynek címe, "Az RMDSZ leváltotta az erdélyi magyarságot", gondolom a kérdezõ erre utal. Ez a cikk tele van rágalommal. Gondolom, hogy a Verestóy Attilát érintõ állításokra Verestóy Attilának kell válaszolnia, ami engem illet, azt kell mondanom, hogy a szerzõ velem kapcsolatosan többször is hazudik. Az állítja, hogy a Hajdú Gyõzõ vezette Igaz Szó címû romániai magyar lap párttitkára voltam a diktatúra idején. Én valóban az Igaz Szó szerkesztõje voltam, de soha nem voltam sem az Igaz Szó alapszervezetének sem semmilyen más alapszervezetnek soha, sehol párttitkára. Ezt egyébként többször elmondtam, ennek ellenére, mert tetszetõs rágalom, újból és újból megjelenik. A cikkben más hasonló hazugságok is vannak. Mostanáig nem reagáltam rá nyilvánosan, mert azt tapasztaltam, hogy vannak olyan kiadványok és szerzõk, akiket nem szabad annyira megbecsülnünk, hogy válaszolunk nekik. Miután ezt a cikket elolvastam Gyõri urat is ezek közé sorolom.
kérdezõ: Vilma Kósa-Szánthó
Miért jelöltette magát negyedszer elnöknek? Vagy miért egyezett bele a jelölésbe, és egyáltalán melyik hatalmi ágazat jelöli az elnököt az RMDSZ-ben ?
M.B.: Harmadszor jelöltettem. A brassói kongresszuson választottak elnöknek, újraválasztottak Kolozsváron és utána Csíkszeredában, ez három. Ha majd negyedszer is megtörténik, akkor lesz jogos ez a felháborodás. Azért egyeztem bele a jelölésbe, mert úgy gondolom, hogy amit vállaltam, azt tovább kell vinnem. Úgy gondolom a tapasztalat, amit az elmúlt években megszereztem fontos nem csak a számomra, hanem a romániai magyarság számára is, úgy gondolom tudtam és tudom mit kell tennünk. Jelölni az RMDSZ-ben területi szervezetek és platformok jelölhetnek, engem 10 területi szervezet és 2 platform jelölt a csíkszeredai májusi kongresszus elõtt.
kérdezõ: Ádám Gábor
Miért nem dolgozott ki az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetet, amely új alapokra
helyezhetné a romániai többség-kisebbség viszonyát?
M.B.: Ilyen törvénytervezetünk van, törvény belõle mindmáig nem lett, viszont szerintem egy kisebbségi törvénytervezet részeit képezik azok a törvénymódosítások, amelyeket eddig elértünk. Az oktatási törvény anyanyelvi oktatásról szóló fejezetének egy része, a közigazgatási törvényben szereplõ nyelvhasználati szabályozás meg más hasonló konkrét szabályozókból áll össze egy képzeletbeli Kisebbségi törvény, amelynek természetesen kellene legyenek még olyan cikkelyei is, amelyek más törvényben nem szerepelnek.
kérdezõ: Ádám Gábor
Miért nem nevezett ki az RMDSZ egy kompetensebb egészségügyi minisztert, hiszen egy magyar miniszter tevékenységén keresztül az egész magyar kisebbség értékítéletet nyer a többség részérõl?
M.B.: Nyílván ez a kérdezõ véleménye, hogy kompetensebb egészségügyi miniszterre lenne szükség. Mi kompetensnek tartjuk a jelenlegi egészségügyi minisztert egy olyan tárca élén, amelynek az élén nagyon nehéz helytállni, megmaradni. Itt váltotta egymást a legtöbb miniszter az elmúlt tíz évben, és ehhez képest Hajdú Gábor stabilitást teremtett.
kérdezõ: Ádám Gábor
Miért nem keresi az RMDSZ a stratégiai szövetséget a romániai roma kisebbséggel?
M.B.: Mi keressük ezt a szövetséget, csak nagyon nehéz kialakítani, mert a romániai roma kisebbségeknek egészen más problémáik vannak, mint nekünk. Ennek ellenére, az RMDSZ volt az, amely a kormányra lépésünkkor létrehozott Kisebbségi Hivatalon belül külön fõosztályt hozott létre a roma probléma kezelésére. A másik nehézség a roma szervezetek rendkívüli nagy száma és megosztottsága.
kérdezõ: Szöke Domokos
Az RMDSZ vezetése, képviselõi, milyen szinten próbálják ellensúlyozni:
1. A parlamenti munkálatok eredménytelenségeit (lásd. hiányzások)?
2. A piacgazdaság mûködésképtelenségét? (itt két területre kérdeznék rá: a veszteséges vállalatok rendszeres állami támogatása, valamint a lakosság mentalitása, hogy nem igazán tudják mit jelent sem az hogy, dolgozni sem az, hogy hatékonyan dolgozni )
M.B.: Az gondolom, hogy az RMDSZ kormányban való részvétele arra is lehetõséget adott, hogy ezekbe a kérdésekbe bele szóljunk. Végül is a kormányban végzett munkánknak csak egy része az, amely az oktatáshoz, mûvelõdéshez, kisebbségi kérdéshez kapcsolódik. Ennél nagyobb rész, ami általános gazdasági kérdések megoldására vonatkozik, arra is, amit a kérdezõ fölvet. Államtitkárunk dolgozik a Mezõgazdasági Minisztériumban, a Területrendezési Minisztériumban, alelnökünk van az Állami Vagyonalapnál, mi vezetjük a Kutatási Ügynökséget, a Kis- és Középvállalkozók Ügynökségénél és a Román Fejlesztési Ügynökségnél alelnökünk van - elég széles skálán bizonyíthattak a mi kollegáink.
kérdezõ: Szûcs Tamás
Milyen segítséget nyújt az RMDSZ az Erdélybe visszatelepülni kívánó magyarok szamara? Itt elsõsorban azon kivándorolt honfitársak helyzetének rendezésére gondolok, akik 1990 elõtt jöttek ki és államosítottak az ingatlanjaikat.
Demeter József
Az RMSZ aug. 31-i számában lehetett olvasni: "Kanadai románok jöhetnek haza". És a magyarok? Minket nem invitál senki?
M.B.: De igen. Mi hívjuk, és hívnánk haza a külföldre kitelepült magyarokat, sajnos a gazdasági és szociális helyzet nagyon rossz, de azt, hogy minden konkrét kérdésben segíteni próbál az RMDSZ, és van olyan konkrét kérdés, amelyben tud is segíteni, ezt megígérhetjük. Ami az ingatlanok kérdését illeti, most készült el a törvénytervezet, és ebben természetesen támogatjuk azt a kitételt, hogy a külföldre szakadt magyarok is visszakaphassák az ingatlanaikat, vagy megfelelõ kárpótlást kaphassanak. Másrészt nyilvánvalóan olyan konkrét megoldásokon is folyamatosan dolgozik az RMDSZ, mint a külföldön végzettek diploma honosítása. Ez egy folyamatos tevékenység, egy kollegánk kiemelten ezzel foglalkozik, az elmúlt években nagyon sok erdélyi magyar fiatalnak segítettünk abban, hogy a diplomáját honosíthassa.
kérdezõ: Szûcs Tamás
El tud-e képzelni olyan helyzetet Romániában, ami kivándorlásra készteti valamikor?
M.B.: A Ceausescu diktatúra utolsó éveiben nagyon-nagyon sokan döntöttek úgy, hogy ki fognak települni. 1989 decembere elõtt nagyon sokan voltak már úgy, hogy becsukják maguk mögött az ajtót. Ez számomra is egy dilemma volt, de újból és újból úgy döntöttem, hogy itthon maradok a nagyon nehéz körülmények ellenére is. Nagyon remélem, hogy az elkövetkezendõkben sem kerülök olyan helyzetbe, hogy másképp kelljen döntenem.
kérdezõ: Balási Csaba
Ön szerint az RMDSZ által kidolgozott listás szavazási rendszer mennyire felel meg a demokratikus választási követelményeknek és számítanak-e más választási rendszer kidolgozására a jövõ évi választások elõtt?
M.B.: Valószínûleg a romániai választási rendszerre gondol, de ezt nem az RMDSZ dolgozta ki. Ezen a választási rendszeren lehetne javítani. Az egyáltalán nem természetes, hogy a kosárból visszaosztott szavazatok esetén az RMDSZ Tulcea-ban kapott képviselõi, Giurgiu-ban szenátori helyet. Alapjában véve, nekünk a mostani választási rendszer felel meg, és ez az etnikai elosztással magyarázható.
kérdezõ: Pászkán Zsolt
10 év alatt miért nem sikerült megrendezni a megígért belsõ népszámlálást és ennek alapján miért nem került sor egy új belsõ választási rendszer kialakítására?
M.B.: Véleményem szerint demagógia volt az ígérni, hogy az RMDSZ belsõ népszámlálást fog elvégezni, vagyis demagógia volt olyasmit ígérni, hogy meg tudunk szervezni egy olyan népszámlálást, amely kimutatja, hogy Romániában több magyar él, mint ahány magyart a hivatalos román népszámlálás kimutatott. Hogy több magyar él, alátámaszthatom, becsléseink ezt mutatják, de ez nem jelenti azt, hogy szórvány vidéken valaki is el tudna képzelni egy az RMDSZ által elvégzett hatékony népszámlálást. Akik ilyesmit mondanak, azok áltatják saját közösségüket.
kérdezõ: Novak Lajos
Az elsõ romániai teleház nevében kérdezem: Ismeri-e a magyar Teleház Mozgalmat? Mi a véleménye, megvalósítható-e az a siker Romániában is?
M.B.: Tudok a magyar Teleház Mozgalomról. A kérdést inkább úgy fogom fel, mint sugallatot, hogy gondolkozzunk róla, hogy hogyan lehetne ezt hatékonyan elterjeszteni Romániában.
kérdezõ: Lázár Molnár Eszter
Mikor lesz Erdélyben mûködõképes, autonóm magyar egyetem, és mennyire biztos egyáltalán, hogy lesz?
M.B.: Azt gondolom, hogy a törvényes kereteket hosszú küzdelem árán megteremtettük, most már a diákoknak, az oktatóknak és a civil társadalomnak is össze kell fognia, hogy lépésrõl lépésre kialakítsuk azt a helyzetet, hogy legyen Erdélyben mûködõképes magyar egyetem. Én bízom abban, hogy ha szolidáris a magyar társadalom, akkor lesz ilyen egyetem.
kérdezõ: Lázár Molnár Eszter
Ismerve a jelenlegi közvélemény-kutatások eredményeit, mennyire bízik Románia demokratizálódásában, különös tekintettel a magyarság helyzetére.
M.B.: A jelenlegi közvélemény-kutatások engem is aggasztanak, a helyzet a koalíció rossz teljesítményének a következménye, és lehet számítani egy újabb hullámvölgyre, de ez nem jelenti azt, hogy elveszítsük a hitünket abban, hogy javítani tudunk a magyarság helyzetén.
kérdezõ: Kiss Edit
Milyen célkitûzésekkel és esélyekkel indul az RMDSZ a 2000-es választásokon? A Jobboldali Erõk Szövetsége szerint egypártrendszer szerû az RMDSZ, a romániai magyarok ugyanis nem tudnak politikai doktrínákra szavazni . Mit gondol errõl?
M.B.: A romániai magyarok mindaddig nem politikai doktrínák szerint fognak szavazni, amíg van egy ennél közvetlenebbül, érzékenyebben, fájdalmasabban érintõ: a nemzetiségi kérdés.
Kérdezõ: Barabás Balázs
A Székelyudvarhelyt Gyergyószentmiklóssal összekötõ út (Zetelaka-Sikaszó-Libánfalva) állapota évrõl évre romlik, és úgy tûnik, ez senkit nem zavar. Jelenleg traktoron, buszon kívül más jármûvel gyakorlatilag lehetetlen rajta közlekedni a gödrök miatt. A rossz nyelvek szerint ez azért van így, hogy nehogy bármilyen ellenõrzõ szervnek eszébe jusson arra járni, és észrevenni, milyen mértékben zajlik a fenyõerdõ pusztítása. Hogy itt nem teljesen szakszerû (vö. legális) kitermelésrõl van szó, az könnyen látható. Többek között abból, hogy a hatalmas tar részek helyén fiatal fák betelepítésének nyoma sincs. A kérdésem tehát: mikor és mit kíván tenni az RMDSZ a hargitai fenyvesek megóvásáért és az erdõkitermelés hatékony szabályozásáért?
M.B.: Az a földtörvény, amely most megszületett, ez is egy ilyen tett részünkrõl, mert hiába mond bárki bármit is, amennyiben kellõ erdõvédelmi törvények is léteznek, az erdõk magántulajdona egy nagyon hatékony eszköz arra, hogy ezeket az erdõket megóvjuk, különösen ennek a magántulajdonnak azok a közös mûvelési formái, amelyek visszaállításáról most szó van: a közbirtokossági erdõkre gondolok.
Kérdezõ: Szente Sándor
Talán az egyik hiba, amit az RMDSZ nap mint nap elkövet az, hogy fenntartja és ösztönzi azt a régi beidegzõdést, amely egy síkra tereli a politikai képviseletet a nem politikai természetû képviselettel. Ezáltal megtörténhet, hogy sok kezdeményezés kisiklik a politizálás zátonyán. Nyilvánvaló tény, hogy ez nem RMDSZ találmány. Hogyan látja Ön ezt a kérdést?
M.B.: Nem hiszem, hogy ebben a régióban szabad klasszikus politikai fogalmakban gondolkodni. Tapasztalom, hogy például a koalíciós partnereink esetében is összekeveredik a civil és politikai spektrum. A Demokratikus Konvencióban jelen vannak civil szervezetek is, holott ez nem egy kisebbségi szervezet, hanem politikai alakulat. Érdekképviseleti szervezet esetében rendkívül dilemmatikus szétvágni a politikai és a civil szférát, de a munkamegosztás úgy gondolom már végbe ment.
Kérdezõ: Burits Pál
És mi van a versekkel?
M.B.: Erre az ismert közmondással válaszolhatok, hogy Fegyverek közt hallgatnak a múzsák, Inter armae silen musae.
Kérdezõ: Géczi Róbert
Nincs elege a sok támadásból? Nem lenne jobb csak verseket írni?
M.B.: De igen, lehet, hogy személy szerint nekem, jobb lenne csak verseket írni.

az Index törzsasztalának kérdéseire:

kérdezõ: MZperX42
Egy cikkben megjelentekkel kapcsolatban kerdeznem a tisztelt valaszadokat. A cikk Markó Béla,
A FELEDÉKENY EURÓPA
Kerdeseim az orszagspecifikus, "európai érvényû kisebbségi törvénykezésre" elkepzelesre vonatkoznak.
1, Segitene-e ez a javaslat a tobbsegi nemzet kormanyait a jogok megadasaban, hiszen mintegy attolna a feleloseget az europai szervezetekre vagy tovabbi ellenreakciot valtana ki, peldaul a magyarok mar megint nemzetkozi szervezeteknel rontjak a hirunket?
Markó Béla.: Segítene, mert ezek a többségi kormányok saját nacionalistáikkal szemben is hivatkozhatnának az integrációs kényszerekre, és bizonyos értelemben megosztanák a felelõsséget az európai közösséggel. Számos kérdésben hiába várjuk, hogy ezek az országok maguktól cselekedjenek, nyomást kell gyakorolni rájuk, persze ez akkor vezet célhoz, ha cserébe kínálunk is valamit.
2, Az europai szervezetek hajlandoak-e egy ilyen beavatkozasra?
M.B.: Az európai szervezetek nagyon óvatosak a kisebbségi kérdésben, s egyelõre sajnos inkább csak általános elveket és ajánlásokat hajlandóak megfogalmazni. Az elmúlt 10 évben emiatt csak nagyon-nagyon kis mértékben tudták befolyásolni a helyzetünket.
3, Milyen nemzetkozi forumokon lehetseges ezt felvetni, voltak-e mar ehhez kapcsolodo negativ vagy pozitiv tapasztalatok?
M.B.: Ezt minden lehetséges nemzetközi fórumon fel kell vetni. Egy ideig az Európa Tanács tûnt megfelelõ fórumnak, ott sok jó ajánlást megfogalmaztak, de ezeknek szinte semmi hatásuk nem volt. Az EBESZ sem igazán alkalmas erre a célra. Most az Európai Unióra kell leginkább odafigyelni, és fontosak a NATO által támasztott politikai feltételek is.
kérdezõ: medve
Figyelembe véve a romániai és szlovákiai kormányzati tapasztalatokat, hasznos stratégia-e a határokon túli magyar szervezetek számára a kormányba való bekerülés?
M.B.: Ha politikai eszközökkel akarunk célt érni, akkor az érdekképviseletre és érdekvédelemre nyilvánvalóan alkalmasabb a kormányzás, mint az ellenzékben való politizálás. Bár mi három év alatt sokkal kevesebbet értünk el, mint reméltük, ez mégis sokkal több, mint amit azelõtt hét éven át, ellenzékben valósítottunk meg.
kérdezõ: Zézé
Ha az elmúlt parlamenti ciklusban nem, akkor mikor találja elérkezettnek a pillanatot a székelyföldi autonómia ügyenek tevõleges képviseletéhez?
M.B.: Azt gondolom, hogy folyamatosan képviseljük a székelyföldi autonómia ügyét is akkor, amikor lépésrõl lépésre decentralizálni kívánjuk a közigazgatást, az oktatást, a kultúrát, a gazdaságot.
kérdezõ: dlfn
Mivel magyarazhato az hogy amig az orszag kormanyaban a hon szeretett RMDSZ is benne van, addig olyan intezkedeseket hoz ez a kormany mint: atadja a szentgyorgyi labashazat a Kulturalis miniszteriumnak, Csikszeredaban es Szentgyorgyon gyorsreagalasu rendori eroket hoznak letre ami persze hogy letszamnovelessel jar, Csikszeredaban az ortodox egyhaznak ajandekozzak az Agroind vallalatot, botranyosan korulmenyek kozott ellopjak a Borsec borvizgyarat? es ez csak egy par azokbol a kerdesekbol amihez szerintem senki aki magyar nem adhatja a nevet.
M.B.: A felsorolt intézkedések engem is éppúgy felháborítanak, mint a kérdezõt. Egyedül a borszéki borvízzel bonyolultabb talán a helyzet, tudtommal ott magyarok is benne vannak az említett vállalat vezetõ tanácsában. Sohasem állítottam, hogy ez a kormány csupa magyar-barát politikusból áll. Sajnos saját szövetségeseinkkel is állandóan harcban állunk, ezt nagyon jól látja a közvélemény. De ha nem lennénk ott, valószínûleg sokkal rosszabb lenne.
kérdezõ: Zézé
Kerdesem a szomszed nepekkel megkotott kompromisszumok kerdeskorehez kapcsolodik. Nem gondoljak e uraim, hogy mivel a hataron tuli magyarok, vagyis mi, mar rengetexer kotottunk kompromisszumokat, amik ujra es ujra targyalasi kiindulopontkent szerepeltek ujabb kompromisszumok megkotesenel, ezert hosszutavon, az ezen alapulo politiazalas csak karara valhat a kepviselendo kozossegeknek? Egyszeruen mert elolvadnak jogaink a soxori felulbiralasokban? Erdemes e tovabbi kompromisszumokba bonyolodni, tudvan, hogy par even belul igy is ugy is 'ujrakotik' azokat, es meg a kezdeti allapothoz kepest is egy megnyirbalt kompromisszummal leszunk gazdagabbak'?
M.B.: Én sem mondhatok mást, mint amit a praktikus közhely mond: a politika a kompromisszumok mûvészete, a politika kompromisszumokból áll, de nem szabad megfeledkezni, hogy nem csak a mi oldalunkról születik kompromisszum, hanem a velünk szemben állók oldaláról is. Aki ezt az utat tagadja, annak természetesen föl kell mutatnia azt is, hogy ebben az esetben milyen más politikán kívüli utat kellene választani. És nem ajánlom, hogy egyenlõség jelet tegyünk a kompromisszum és a megalkuvás közé.
kérdezõ: János von Háry
A román valóság - az összeomló román állam és a 3 év koalíciós partnerség keserû tapasztalata - nem kényszeríti-e rá a magyar közösséget a területi autonómia koncepció felélesztésére és a konfrontatívabb politika követésére?
M.B.: Amennyiben politikai eszközökkel és a többséggel folytatott párbeszéddel nem érünk el eredményt természetesen megvan az esély. Nagyon sokan egy konfrontatívabb politikát szeretnének követni. Én ezt az utat nem látom eredményesnek.
kérdezõ: Phoeniixx
1, Felerosodnek-e, tomegmozgalomma valnak-e On szerint az autonom Erdelyt (+Bansagot) vagy akar a federalizaciot ( pl. Bánság, Erdély, Olténia, Munténia, Moldva, Dobrudzsa, Bukovina) szorgalmazo kezdemenyezesek? (persze nem Bukarestben, hanem Erdelyben, fokent az erdelyi romanok koreben)
M.B.: A regionális törekvéseknek mindenképpen erõsödniük kellene a jövõben. A mi véleményünk szerint erre fele kellene tartania Európának. Ez a különbség az integráció és a globalizáció között, és Románia számára is minden szempontból csak hasznos lehet az, ha régiói az eddiginél sokkal szabadabban lélegeznének. Ez azonban egyelõre nem államforma kérdése, most egy etatista szemlélet ütközik egy nagyon természetes decentralizációs törekvéssel.
2, Megjelenik-e On szerint a kovetkezo 5 evben egy ezt szorgalmazo "Erdely" part? (A kerdesekre termeszetesen markansan eltero valaszok adhatok a 2000-es valasztas kimeneteletol fuggoen, ezert kerdeseim a jelenlegi kozvelemenykutatasok alapjan valoszinusitheto Iliescu-PDSR gyozelemre vonatkoznak, de ha ideje engedi :) az alternativ valaszok is erdekelnenek)
M.B.: Éppen most olvasom a hírt, hogy Sabin Gherman, a Pro Transivania alapítványt párttá akarja alakítani, ezek szerint vannak ilyen szándékok. Meg kell mondanom, hogy amennyiben 2000-es választásokon a mostani ellenzék nyer, megjósolható, hogy egy újabb etatista, erõsen központosított és központosító hatalom lesz Romániában, ami valószínûleg minden regionális törekvést megpróbál majd elnyomni. Másrészt pedig, ami az erdélyi románság törekvéseivel kapcsolatos latolgatásokat illeti, mindenkit óva intenék attól, hogy megfeledkezzék egy alapvetõ kérdésrõl: ebben a pillanatban, ebben az országban a magyar-román szembenállás sajnos számos kérdésben sokkal nagyobb, mint hogy valaki olyan prognózisokat készíthetne, hogy az erdélyi románok a magyarokkal összefogva fogják érvényesíteni törekvéseiket az ország más részeiben élõ románokkal szemben. Más szóval, nyilvánvalóan vannak nézet- és érdekkülönbségek erdélyi románok és ókirályság-beli románok között, de ezek a távolságok jóval kisebbek sok szempontból mint a magyarok és románok közötti távolságok. Tehát ez a vita számukra családon belüli vita, és abban a pillanatban, hogy a magyar kérdés fölmerül, ez a vita megszûnik.
3, Erzekel-e kulfoldon (EU, US) On, mint politikai vezeto, hasonlo toleranciat/szimpatiat/tamogast Erdely autonomiajaval (esetleg a federalizacioval) kapcsolatban, mint amit peldaul a Vajdasag autonomiajaval kapcsolatban a nemzetkozi kozvelemeny kifejez. (kerdesem _nem_ a regionalizacios temakorre, onkormanyzatisagra, stb vonatkozik, hanem helyi parlament, onallo koltsegvetes,..)
M.B.: Nem érzékelek hasonló szimpátiát.
4, Pontosan mennyi penzt vonnak ki Erdelybol evente (ami nem ter vissza), azaz egy mennyivel tobb maradna egy gazdasagilag/penzugyileg fuggetlen Erdelyben?
M.B.: Egy dolog tagadhatatlan, Erdélyt az utóbbi 10 esztendõben hátrányosan kezelte a központi kormányzat - jogos az ezzel kapcsolatos felháborodás. Nem beszélve a kommunizmus évtizedeirõl, amikor módszeresen nem fejlesztették Erdélyt. Ebben a pillanatban statisztikákat nem tudok felmutatni, de köszönöm a kérdezõnek ezt az ötletet, mert ez egy nagyon jó ötlet, és az elkövetkezendõ idõszakban el fogunk készíteni egy statisztikát arról, hogy mennyit adóznak az erdélyi megyék az államnak, és ebbõl mennyit kapnak vissza. Ezt nem egyszerû elkészíteni, de elkészíthetõ.
kérdezõ: medve
Mit kéne tenni annak érdekében, hogy ne vándoroljanak el a határon túli magyarok szülõföldjükrõl?
M.B.: Azt gondolom, hogy ez nagy mértékben közérzeti kérdés is, biztonságot kell teremteni a számukra, a jövõbe vetett bizalmat kell adni, és ez nagyon nehéz. Másrészt gazdaságilag kell megerõsíteni ezeket a közösségeket. Mindkét kérdésben szerintem nagy szerepük van az illetõ magyar közösségék szervezeteinek, de nagy szerepe van annak a stratégiának is, amit Magyarország velünk szemben tartósan alkalmaz.
kérdezõ: Seki Waker
Mely többségi pártokat tekintik szövettségeseiknek és mennyire tudnak együttmûködni ezekkel?
M.B.: Nyílván a mostani koalícióban található pártok a szövetségeseink, a kereszténydemokrata ideológiájú Parasztpárt, a liberális ideológiájú Nemzeti Liberális Párt, a szociáldemokrata ideológiájú Demokrata Párt és Szociáldemokrata Párt, de, sajnos, korlátozott mértékben tudunk velük együttmûködni.
kérdezõ: Seki Waker
Hogyan kezelik a szervezeteiken belüli politikai megosztottságokat, illetve hogyan kellene kezelni ezeket?
M.B.: Az RMDSZ-ben vannak politikai megosztottságok, mi arra törekszünk, hogy az egész erdélyi magyar közösséget képviseljük ez pedig azt jelenti, hogy ebben a szervezetben minden ideológiának helyet kell adni, kivéve a szélsõséges ideológiákat és biztosítani számukra a megnyilvánulási lehetõségeket is. Tehát a politikai megosztottságot úgy kezelni, hogy elfojtjuk a véleménymondás szabadságát nem lehet. Mostanáig úgy próbáltam a tisztségemnek eleget tenni, hogy biztosítsam a véleménymondás szabadságát, de ezt nem szabad szembe helyezni a meghozott döntésekkel kapcsolatos egységes cselekvés igényével.
kérdezõ: Seki Waker
Milyen a viszonyuk az anyaországi pártokkal, és mennyire vitakérdés ez a szervezeteiken belül?
M.B.: Az anyaországi pártokkal kapcsolatban, közhely ma már, hogy egyenlõ közelséget próbálunk kialakítani. Tehát nem egyenlõ távolságot, hanem egyenlõ közelséget, hiszen mi mindegyik demokratikus magyarországi pártra támaszkodni próbálunk akkor, amikor céljainkhoz támogatást keresünk, és próbáljuk elfogadtatni a magyarországi pártokkal azt, hogy ez a közelség semmiképp sem ideológiai alapú. Ezt nagyon nehéz, meg kell mondanom. Mi másképpen szervezõdünk, mint a politikai pártok és az elmúlt években nagyon nehéz volt sok magyarországi politikussal megértetnünk, hogy rokonszenveink, közelségünk, együttmûködésünk nem alapulhat azon, hogy az RMDSZ-en belül ki liberális, ki kereszténydemokrata, ki szociáldemokrata. A mi kapcsolataink egyetlen pillanatig sem függhetnek ideológiáktól.
kérdezõ: Bumpy
Mind három országban megosztott a magyarság. Mi ennek a valós oka és mit lehetne tenni ellene? Markó Ur! Én úgy látom, hogy Tõkés László hazai és külföldi szereplése nagymértékben hozzájárul a megosztottsághoz. Önnek mi a véleménye? Nem ront a helyzeten az hogy Tõkés Lászlót Magyarország egyes körei tulzottan is kedvezményezett helyzetbe hozták. Nem árt ez a magyarok ügyének Romániában?
M.B.: Véleményem szerint, az RMDSZ-en belül megosztottak vagyunk, de kifele kellõképpen egységesek. Én nagy eredménynek tartom, hogy 10 esztendõn át az RMDSZ megõrizte a maga egységét és cselekvõképességét - ha ebben a 10 esztendõben teremtettünk értékeket, ez pontosan ez az egység. Megértem azoknak az aggodalmát, akik attól tartanak, hogy megosztottak leszünk. Nem vagyunk megosztottak, vitáink vannak, súlyos nézetkülönbségeink is vannak, de amíg ezek morálisan nem kérdõjelezhetõk meg, mindaddig rendben lévõnek tartom. Azt, hogy Tõkés Lászlót, bizonyos magyarországi körök túlzottan is kedvezményezett helyzetbe hoztak annak tudom, hogy Magyarország körei is sokszínûek, mint ahogy a mi köreink is sokszínûek. Egyes körök a mi egyes köreinkhez érzik közel állónak magukat, más körök a mi más köreinkhez, egyesek egyeseket kedvezményeznek, másokat hátrányba hoznak és fordítva - ez így mûködik.
kérdezõ: medve
Nem félnek-e a magyar kisebbség radikalizálódásától?
M.B.: Azért vagyunk felelõs politikusok, hogy nem csak szemlélõi legyünk a különbözõ folyamatoknak, hanem befolyásolói is. Amennyiben politikai eszközökkel és párbeszéddel nem érünk el eredményt, van esély a radikalizálódásra, de ezt én zsákutcának tartanám.
kérdezõ: Gironde
Azt kérdezem Bugár, Kasza, Markó Németh és Szabó uraktól, hogy mi a véleményük arról, hogy a T. témanyitó magyarországi ellenzéki politikust nem hívott meg erre a virtuális magyar-magyar csúcsra. Ha kérhetem, ne azt válaszolják, hogy nem õk állították össze a meghívottak listáját, holott ez megfelelne a valóságnak, hanem a véleményüket kérdezem errõl.
M.B.: Az én véleményem szerint is helye lett volna itt egy magyarországi ellenzéki politikusnak is.
kérdezõ: Kzolee
Orbán Viktort megkérdezték Kanadában, az ottani magyarok, hogy szavazhatnak -e a választásokon. Komolyan gondolják -e a határon túli magyarok, hogy szavazati jogot szeretnének a választásokon? Ha igen, nem gondolják, hogy a választások nem a magyaroknak szólnak, hanem a magyar állampolgároknak, (legyenek bármilyen nemzetiségûek is) akik viselik a következményeket is?
M.B.: De igen, egyértelmûen és világosan azt az elvet vallom én is, hogy bármilyen választásról is legyen szó, az szavazzon, az válasszon, aki ennek a következményeit viseli. Ebbõl az elvbõl kell kiindulni, ennek alapján kell megvizsgálni, hogy kinek van szavazási joga.
kérdezõ: Mumu
Nem-e latjak ertelmet annak hogy a Magyarorszagon letezo kisebbsegi szervezetekkel egyutt dolgozanak ki egy kisebbsegi Chartat.Hogy az itteni kisebbsegek Onnokel egyutt kepviseljenek egyes kerelmeket e Charta szellemeben az o annyaorszaguk kormanyanal.Termeszetesen ehhez az kellene hogy Magyarorszagon belul is megoldodjannnak azok a kerdesek amiket a magyarok is szeretnenek hazan kivul pozitiven megoldva latni.
M.B.: Ezt egy jó ötletnek tartom, úgy gondolom, hogy van mit még tennünk az ilyen jellegû együttmûködésnek a terén.
kérdezõ: Undoc
En csak egy igen-nem valaszt varnek az uraktol a kovetkezo kerdesre. Elfogadnak-e azt az allapotot a hazajukban elo magyarokra, amilyenben a hazajuk nemzetisegei elnek ma Magyarorszagon?
M.B.: Ha életszínvonalról van szó, akkor feltétlenül igen.
kérdezõ: Gombperec
Latnak-e realis eselyt arra, hogy Mo is Europa nemzetei altal elismerten, hivatalosan fellepjen a kisebbsegi sorban elo magyarok erdekeben, mint teszi ezt Ausztria (Schutzmacht) Del-Tirollal kapcsolatban? Lasd Osztrak-Olasz szerzodest ebben a temaban.
M.B.: Tudomásom szerint az Osztrák-Olasz szerzõdés egy precedens nélküli egyezmény. Hogy ezt meg lehet-e ismételni, abban nem vagyok biztos, de hogy Magyarország hivatalosan föllépjen, mint ahogy eddig is föllépett, arra nem csak esélyt látok, hanem szükségesnek is látom.
kérdezõ: Gombperec
Milyen elkepzeleseik vannak arra az esetre, ha Mo. belep az EU-ba es csatlakozik a Schengeni Egyezmenyhez?
M.B.: Elképzelésünk több van. Az ideális az lenne, ha Romániának nem volna vízumkötelezettsége az Unióval szemben. Ha mégis lesz, akkor kell két oldalú megoldásokat találni, és már most gondolkodni kell az erdélyi magyaroknak megadott könnyítésen.
kérdezõ: Gombperec
Targyal-e Mo. Brusszelben egy esetleges konnyitett hataratlepes lehetosegerol a kisebbsegi sorban elo magyarok szamara?
M.B.: Igen, tudomásom szerint a tárgyalásokon Magyarország tényként kívánja kezelni, hogy sajátos helyzetben van, mert a vele szomszédos országokban egy rendkívül nagy számú magyarság él.
kérdezõ: Gombperec
Tartanak-e attol, hogy Mo. magukra hagyja a kornyezo orszagokban elo magyarokat, ha belep az EU-ba?
M.B.: Nagyon remélem, hogy a környezõ országban élõ magyarokat Magyarország nem fogja magára hagyni, de ezt nyílván az egymást követõ magyar kormányoknak kell megerõsíteni.
kérdezõ: Mumu
Miert nem hasznaljak fel Funar qualifikalhatatlan magatartasat ot a hagai birosag ele vinni mint etnikai diskriminaciora uszitot.Ha mas eredmenye talan nem is lenne,de ugy a vilag mint a roman europaiorientalasu politikusai elott nyilvan valo lenne ,milyen katasztrofalis hatasa van egy ilyen viselkedesnek,a vilag felfigyelne ra,alapot nyujtana olyan roman politikusoknak is az eltavolitasara akik ma nem nyulnak hozza abbol a felelembol hogy hazaarulonak fogjak oket tartani
M.B.: Én egyelõre azzal is megelégednék, ha itthon is sikerülne végre elintézni.
kérdezõ: Gironde
TGM írta 1szer, hogy Erdély az utolsó terület Európában, ahol fennmaradt az egypártrendszer: Az RMDSZ konzervatívok, liberálisok és szocik együttese, csak a nemzeti kérdés tarja õket egyben. (Megj: ez is csoda Tõkes pü.ú. miatt) Egyetért?
M.B.: Igen, így van.
kérdezõ: Zézé
Ön milyen választasi erdeményt prognosztizál az elkövetkezendõ választásokra?
M.B.: Bízom abban, hogy az RMDSZ-nek meglesz a megfelelõ támogatottsága. Ha a kérdés nem erre vonatkozik, aggódva figyelem, hogy a mostani ellenzék népszerûsége növekszik - aggódva de nem magamba roskadva, mert szerintem a hátra lévõ idõben még tenni lehet annak érdekében, hogy az ellenzék ne nyerje meg a választásokat.
kérdezõ: Zézé
Hogyan ítéli meg Románia euroatlanti integrációs esélyeit, egy PDSR-PRM-PUNR-s restauraciót követõen.
M.B.: Ezek az esélyek egy ilyen esetben jelentõsen csökkennének.
kérdezõ: nyman
Arra lennek kivancsi, hogy az otthoni szamitogepukon milyen operacios rendszert hasznalnak? Es jogtisztan?
M.B.: Meg kell mondanom, én az RMDSZ-nél dolgozom számítógépen, nem otthon. Az RMDSZ-nél Windows 98-azt használunk, de van néhány gépünk, amely Windows 3.11.-est használ. A jogtisztaságukkal nem nekem kell foglalkoznom, de tudtommal jogtiszták, mert általában az RMDSZ-ben igyekszünk mindent jogtisztán intézni.
kérdezõ: Lalcus
Onok mennyit interneteznek? Szoktak-e megnezni az Indexet? (avagy inkabb mas portal site-okat reszesitenek elonyben?) Esetleg szoktak-e kovetni a politikai csatarozasaik Tasztasztalon torteno lecsapodasait? Esetleg szoktak-e ezekbe a topicokba beirni, ha igen akkor milyen nick-en? Mi a velemenyuk az Index mutaciokrol (Transindex, Pozsony)
M.B.: Természetesen internetezünk, ez ma már napi szükséglet. A mutációkat nem láttam, ami engem illet, fórumokon nem szoktam részt venni, kollegáim saját kezdeményezésükre gondolom igen.