Pálvölgyi Péter
Az önkormányzatok és a non-profit szektor együttmûködésének formái Magyarországon

Az önkormányzatok és a non-profit szervezetek kapcsolatépítése általában hosszú folyamat, amelynek célja lehetõséget teremteni a non-profit szervezeteknek arra, hogy részt vegyenek a helyi közösséget érintõ önkormányzati döntések elõkészítésében, azok végrehajtásának ellenõrzésében, illetve biztosítani a közremûködést a helyi közszolgáltatásokban, és - természetesen nem utolsósorban - megteremteni a folyamatos finanszírozási forrást, mely a szervezetek lételemét jelenti. Az önkormányzatot saját legitimációjának megerõsítése és a lakosságnak nyújtott közszolgáltatások hatékonyabb és eredményesebb biztosítása vezeti. A stabil és kölcsönösen elõnyös partneri kapcsolat kialakulása azonban általában évek munkájának a „gyümölcse". A civil szektor sokszínûségének következtében minden szervezetet más-más célok és feladatok vezérelnek. (A helyi önkormányzatokkal való kapcsolatépítés igényét és mértékét ez is jelentõsen befolyásolja).

Az önkormányzatok és a non-profit szervezetek együttmûködésének különbözõ szintjeit különböztethetjük meg Magyarországon:
A.) Különösen az alapítványi szektoron belül nagy számban találhatunk olyan kis, egyetlen tevékenységre összpontosító alapítványokat, amelyek valamely költségvetési intézmény támogatásával jöttek létre. Ezek között vannak magánalapítványok és az intézmény által létrehozottak is. E szervezetek célja jellemzõen az adott költségvetési intézmények forrásainak kiegészítése érdekében végzett adománygyûjtés. Túl azon, hogy ezek az alapítványok nem lebecsülendõ pluszforrásokat szolgáltatnak a mûködést csak szûken biztosító költségvetési támogatás mellé, szerepük azért is fontos, mert ezek az alapítványok, ha korlátozott formában is, de a fogyasztói igényeket jelenítik meg az önkormányzati ellátórendszerekben.
B.) Sok olyan non-profit szervezet van, amely létrejöttével valamilyen társadalmi igényre válaszolt, és részben állami költségvetésbõl, részben önkormányzati forrásokból, részben pedig adományokból biztosítja a tevékenyéhez szükséges összegeket. Ezek a szervezetek, ha tömeges társadalmi igény kielégítésére jöttek létre, akkor szakmai, módszertani hátteréül is szolgálnak a lassan felzárkózó önkormányzati szektornak.
C.) Az együttmûködés legszorosabb formája esetén, amikor az önkormányzatok szerzõdés révén a non-profit szervezetekre bízzák bizonyos feladatok elvégzését. Ez kétféle módon történhet. Egyrészt a társadalmi igényre válaszul létrejövõ ellátást az önkormányzat „befogadja", elismeri, hogy köteles az ellátást biztosítani, és az ellátó szervezettel szerzõdéses viszonyt létesítve rendszeres, szabályozott támogatással finanszírozza a tevékenységet.
A másik forma, amikor az önkormányzatok meglévõ feladataik ellátására az ellátáshoz szükséges infrastruktúra és költségvetési keret átadásával „kiszerzõdnek".
A második és a harmadik pontban vázolt együttmûködési formák között létezik átjárás, sõt, ma már egyre gyakoribb, hogy a tudatos „civil politikát" folytató önkormányzatok mintegy kétlépcsõs rendszerként mûködtetik ezeket, és néhány évi lazább együttmûködés után, a tapasztalatokat felhasználva kötnek ellátási szerzõdést a non-profit szervezetekkel.
A „kiszerzõdéses" forma terjedt el a legkevésbé . Ez azért kár, mert mind az önkormányzatok, mind a non-profit szervezetek szempontjából jó megoldás volna. Szerencsés lenne, mert biztosítékot nyújthatna az önkormányzatoknak sok olyan kérdésben, mely vélt vagy valós okkal, de akadályozza az önkormányzatokat a feladat-ellátások átalakításában. Elfogadható lenne a non-profit szervezeteknek is, hiszen krónikus tõkehiányuk miatt nehezen tudják kialakítani a céljaik megvalósításához szükséges infrastruktúrát. E megoldás segíthetne abban, hogy a harmadik szektorban versenyhelyzet alakuljon ki, mivel a kis anyagi forrásokkal, de jelentõs szellemi tõkével rendelkezõ non-profit szervezetek be tudnának lépni a rendszerbe.
Az önkormányzatok és a non-profit szervezetek szerzõdéses együttmûködésének elõfeltétele a partneri viszony kialakítása. A gyakorlat azt mutatja, hogy a non-profit szervezetek gyakorta a „22-es csapdájába" esnek, azaz évek kitartó munkájával kell bizonyítaniuk az önkormányzatoknak mielõtt azok hajlandók szerzõdést kötni velük. Az önkormányzatok csak hiteles és a közösségben legitimitást élvezõ szervezettel dolgoznak együtt, vagyis a megfelelõ vagyoni háttér, a mûködéshez szükséges források és a képzett szakemberek elengedhetetlenek. Az önkormányzat, mint a források felett is rendelkezõ, közszolgáltatásokért felelõs szervezet, nyilván saját érdekeit szem elõtt tartva keresi a partnereket a feladatmegosztáshoz, s ezek lehetnek piaci vagy non-profit szervezetek is. A szolgáltatásra specializálódott szervezetek így a piaci szervezetekkel állnak versenyben, és azokkal a szervezeti és gazdasági elõnyökkel kell rendelkezniük, amely versenyképessé teszi õket. Tehát a minõséget garantálni kell, hatékony gazdálkodást kell felmutatni, az átláthatóság a feltétele a szerzõdéses viszony létrejöttének.
Az önkormányzat számára elsõdleges fontosságú az, hogy költségeit csökkentse, valamint az, hogy a források felhasználását és a szakmai minõséget ellenõrzése alatt tarthassa. Másrészt az is érdeke, hogy csökkentse a közterheket a munkaerõ szabad piaci területre való átirányításával. Az együttmûködés bármely formája erõsíti az önkormányzat társadalmi presztízsét, nem is szólva a politikai nyereségrõl. Növekszik annak esélye, hogy az önkormányzat a lakosságnak jobban megfelelõ vagy jobbik esetben a lakosság akaratával megegyezõ döntéseket hoz. Az együttmûködés önmagában véve is tanulási folyamat, ahol az önkormányzat nagyobb betekintést kap a helyi társadalom tényleges gondjaiba, tudomást szerez véleményérõl, arról a bizonyos közakaratról. Másrészt a civil szervezetek megtanulják, hogyan kell saját érdekeiket képviselni, az információkat felhasználni, a lakosság érdekeit szolgáló koalíciót megszervezni.
A civil szervezetek az önfenntartáshoz szükséges gazdasági stabilitást várják a szerzõdéses viszony létrejöttével, ez nemcsak állandó bevételi forrást jelent, hanem a szervezet állandóságát is képes biztosítani, egzisztenciális biztonságot nyújtani a szervezetben dolgozóknak. Ugyanis a szervezetek döntõ többségének még ma is az a gondja, hogyan tudja a minimális mûködési költségeket és a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges bérköltséget elõteremteni. A pályázati forma ma már erre nem alkalmas, kiépült szervezetek esetében pedig lehetetlen a napról-napra élés stratégiáját követni.


Civilbarát önkormányzatok együttmûködési program

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) a magyarországi civil szektor támogatására kidolgozott programja keretében 1996-ban megalapította a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványt (DemNet), és elindította a Hálózat a Demokráciáért programot. A program keretében a DemNet lehetõséget kapott arra, hogy három éven át mintegy 2,5 millió dollár segítségével a civil szektort támogató programot dolgozzon ki, valamint, hogy kisösszegû pályázati támogatásokat, illetve képzéseket nyújtson a non-profit szervezeteknek. Számos sikeres program mellett (ezek közé tartozik a Teleház vagy a Vidéki Közösség- és Gazdaságfejlesztási program) az Alapítvány vezetõi kidolgozták a Civilbarát Önkormányzat programot.

Civilbarát Önkormányzat program
A Civilbarát Önkormányzat program célja az volt, hogy nyitott, polgárbarát intézményrendszert alakítson ki a helyi közigazgatásban és a közszolgáltatásban, elõsegítse a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek közötti párbeszédet és együttmûködést. A DemNet 1997 õszén pályázatot írt ki a non-profit szervezeteknek civil inkubátorházak létrehozására, valamint az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttmûködési formák támogatására. Az Alapítványhoz 215 pályázat érkezett, ebbõl 23 szervezetet összesen 20 250 000 Ft értékben támogatott. A Civilbarát Önkormányzat program a következõ eszközökkel igyekezett a szektorok közötti együttmûködést elõsegíteni.

Új inkubátorházak létrehozása
A DemNet 11 civil inkubátorházat nyitott meg elsõsorban városokban és nagyobb lélekszámú településeken. Az inkubátorházak - az ismertebb vállalkozói inkubátorházakhoz hasonlóan mûködve - a helyi civil szervezeteknek nyújtanak alapvetõ technikai és infrastrukturális szolgáltatásokat, irodahelyiséget biztosítanak számukra, valamint közremûködnek a település civil érdekképviseletének a megszervezésében. Az inkubátorházak - mint önálló civil szervezetek - elõször feltérképezik a helyi civil szektort, segítenek a szervezeteknek megismerni egymást, majd létrehozzák a civil kerekasztalt, a helyi non-profit szervezetek érdekegyeztetõ fórumát. Az inkubátorházak másik feladata az önkormányzattal való kapcsolatépítés, a helyi non-profit szervezetek képviselete az önkormányzat döntéseinek elõkészítési és végrehajtási folyamataiban, a közszolgáltatások ellátásának megszervezésében.

Együttmûködési konferenciák
Az együttmûködési konferenciák célja az volt, hogy regionális szinten lehetõséget biztosítsanak az önkormányzat és a civil szervezetek képviselõinek egymás megismerésére, a szektorok közötti együttmûködés formáinak feltárására. A résztvevõk elõször az együttmûködés elméleti és gyakorlati kérdéseivel ismerkedhettek meg, majd mûhelyek keretében foglalkozhattak az egyes speciális szolgáltatási területek helyi feladataival és a kapcsolatépítés lehetõségeivel.

Tréning helyi önkormányzati tisztviselõknek
A helyi önkormányzatok visszajelzése szerint az önkormányzatok nem ismerik eléggé a non-profit szervezeteket, illetve nem látják a közpénzek törvényes felhasználásának garanciáit. Ezért a DemNet tréningsorozatot szervezett helyi önkormányzatoknak. A tréningek során a résztvevõk megismerkedhettek a non-profit szektorra vonatkozó szabályozással, a pályáztatás technikáival, a szerzõdéskötés feltételeivel, valamint az átadott közpénzek civil szervezetek által történõ felhasználásának ellenõrzésével.
Tréning non-profit szervezetek képviselõinek
A non-profit szervezeteknek szóló együttmûködési tréningek alkalmával a civil szervezetek képviselõi az önkormányzatok mûködésével, a döntéshozási mechanizmusokkal ismerkedtek meg, valamint a gyakorlat oldaláról közelítették meg a szerzõdéskötés kérdéseit és az önkormányzati feladatok ellátásának garanciáit.

Civil Közösségek Háza
A DemNet Civilbarát Önkormányzat programjának modellértékû kísérlete az elsõ inkubátorház megnyitása volt Pécsett. A pécsi Nevelõk Háza Egyesület és Pécs Város Önkormányzata között létrejött együttmûködési megállapodás alapozta meg a projektet, melyet követõen a DemNet 55 ezer dollárral támogatta egy helyi civil szolgáltató és érdekképviseleti központ létrehozását. A városi önkormányzat egy mûemléképületet ajánlott fel a város szívében, valamint a Civil Közösségek Házával közösen kötelezettséget vállalt a város civil politikájának kialakítására. Az önkormányzat létrehozta saját szervezeti egységén belül a civil referensi posztot. Ennek feladata, hogy állandó kapocsként együttmûködjön a Civil Közösségek Házával és feltárja azokat a területeket, önkormányzati feladatcsoportokat, amelyekben az önkormányzat és a civil szervezetek együttmûködése megvalósítható. Ez az együttmûködési struktúra modellként szolgálhat valamennyi partneri kapcsolatot építõ település számára.

A program eredményeként, a civil szervezetek munkáját segítõ szakkönyvet jelentettünk meg „Együttmûködési lehetõségek civil szervezetek és önkormányzatok között" címmel. A könyvhöz Interneten is hozzá lehet férni a www.demnet.org.hu címen.

civil fórum
Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány
Felelõs kiadó: Egri István
Felelõs szerkesztõ: Tamás Kinga
Olvasószerkesztõ: Boda Edit
Postacím: 3400 Cluj Napoca,
str. Pietroasa nr. 12
Telefon/Fax: 064-431.488
e-mail: rmkt@mail.soroscj.ro