Szász Jenõ - Orbán Árpád
„Ügyfélorientált" önkormányzat Székelyudvarhelyen

Az úgynevezett „szolgáltató" önkormányzat „ügyfeleit" - a település lakóit - csak akkor tudja megfelelõen kiszolgálni, ha fogékony a közösség problémáira. Ha nagyon leegyszerûsítjük, akkor a szolgáltató önkormányzat egy olyan hivatali munkaközösséget jelent, amely mindent megtesz (fõleg a közszolgáltatások területén) annak érdekében, hogy a város lakossága, a választópolgárok a négy éves ciklus végén is bizalmat szavazzanak az önkormányzat vezetõinek.
Éppen emiatt jelentõs az, hogy a polgármesteri hivatalok miként viszonyulnak a települések gondjaihoz, mennyire nyitottak. Az ügyfélorientált önkormányzat fontosabb célkitûzései a következõk:
- az emberek tájékoztatása a helyi önkormányzat politikájáról és tevékenységérõl;
- lehetõséget adni a köznek, hogy nézeteit, véleményét kifejezze;
- a helyi polgári öntudat ápolása;
- a polgárok felvilágosítása jogaikról és kötelezettségeikrõl, valamint az önkormányzat mûködésérõl.
A fentiek értelmében a székelyudvarhelyi önkormányzat rendkívül fontosnak tartja a hivatal és a civil szervezetek közötti együttmûködést. A kapcsolat kiépítésének elõfeltétele a két fél rendelkezésre álló erõforrások és eszközök számbavétele, illetve közös célok és a prioritások megállapítása. A polgármesteri hivatal segít egy „civil erõforrás-központ" létrehozásában, melynek révén a helyi civil szféra tevékeny szervezeteivel közösen háttérsegítséget nyújthat a közösségi szervezeteknek, és ez által a helyi polgároknak.
A magyarlakta vidékeken az országos átlag fölött van a civil szervezetek száma, az általuk felkarolt tevékenységek pedig arról árulkodnak, hogy ezek a közösségek, szervezetek a polgárosodás kiteljesedését készítik elõ az évezred küszöbén. Jelen pillanatban számos olyan civil szervezet tevékenykedik, melynek eredményei jelentõsek, és mindamellett, hogy részt vállalnak a problémák megoldásában, a demokratikus társadalom kialakulásában a település, a régió „image"-javításában is jelentõs szerepet játszanak.
A szervezetek többsége azonban sajnos az anyagi problémákkal, de ugyanakkor menedzselési gondokkal és információhiánnyal is küszködik.
A „civil erõforrás-központ" éppen ezeken a problémákon segít, hisz felméri az adott helyzetet, segít a szervezetek indulásában és fejlõdésében, jogi és menedzsmenti problémáikban tanácsokat nyújt. Ezeken kívül információkat szolgáltat, és olyan programokat mûködtet, amelyek hozzájárulnak a térség fejlõdéséhez.
Fontos partneri szerzõdéseket kötni a civil szervezetek és az önkormányzat között, mivel a két fél közötti megállapodásnak köszönhetõen a tanács folyamatos forrásokat biztosíthat a civil szervezeteknek
Az együttmûködés másik formája a társulás, de a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal eddigi tapasztalatai alapján sokkal hatékonyabb mûködést lehet elérni az elsõ variánssal (példa erre a SZINFÓ és a más székelyföldi ifjúsági információs és tanácsadó iroda létrehozása).
A két fél együttmûködésének gyakori formája a különbözõ rendezvények közös megszervezése, hisz mindegyik közösség életében sok olyan esemény van, amelyre oda kell figyelni. Az önkormányzatnak elõnyös, ha a társadalmi szervezetek vagy csoportosulások felvállalják és elvégzik a munka nagyobbik hányadát, ilyenkor csak „rá kell kapcsolódni". Így is jelentõs számú rendezvényhez szükséges a hivatal, az önkormányzat munkavállalása. Mindkét esetben fontos, hogy a rendezvények megszervezésébe és lebonyolításába bevonjuk a szervezeteket, intézményeket. Ilyenek lehetnek a városnapi rendezvények, az egyházi ünnepek, a nemzeti ünnepek, a kulturális rendezvények, a konferenciák, a vásárok stb.
Az önkormányzat és a civil szervezetek akkor válnak igazi partnerekké, ha közösen beszélik és oldják meg a gondokat, ha ismerik egymás elvárásait. Jó példa erre az 1997-ben megtartott FAR elnevezésû non-profit szervezetek országos találkozója, amelyen a civil szféra és az önkormányzatok képviselõi egymással szemben támasztott elvárásaikat fogalmazták meg.
A civil szféra elvárásai:
- folyamatos információ-szolgáltatás a civil szférának, kommunikációs csatorna kialakítása egy szakosztály létrehozásával (ahol mindig információt lehet kapni a helyi stratégiáról, a tervekrõl, az önkormányzati projektekrõl, stb.);
- együttmûködés kialakítása, a kölcsönös tisztelet megteremtése, a nemtörõdömség (arrogancia) megszüntetése, mentalitásváltás;
- kezdeményezés az együttmûködési módozatok kidolgozásában;
- a szakbizottsági ülésekre, illetve a helyi költségvetési vitákra meg kell hívni a szakterületen már eredményeket elért, valamint a reprezentatív civil szervezeteket;
- a helyi közigazgatásban alkalmazottak ismereteinek, kompetenciájának, tapasztalatának bõvítése;
- a civil szervezetek székhelygondjainak megoldása;
- a szervezeteknek ingyenes felület biztosítás a hirdetõtáblákon;
- kapcsolatok kialakítása a külföldi partnerszervezetekkel (a testvértelepülések civil szervezeteivel).
Az önkormányzat elvárásai:
- a civil szervezeteknek legyen összehangolt székhely igénylési listája;
- tényleges önkéntesség, konkrét akciók;
- tevékenységi listaajánlat, információk a szervezetek tevékenységérõl;
- konkrét partnerségi projekt-ajánlatok (fõleg szociális, kulturális, környezetvédelmi, emberjogvédelmi területen, valamint a törvények, határozatok végrehajtásának monitorizálására vonatkozóan);
- minõségi szolgáltatás, folyamatos informálás és értékelés, szakmai felügyelet és az önkormányzati határozatokra adott megalapozott reakciók ;
- képzési programjavaslatok a helyi adminisztráció munkatársainak (ismeretek és képességek fejlesztése);
- közremûködés az önkormányzat és a lakosok közötti aktív kommunikációs csatorna kialakításában;
- közösségi akciók és az egyéni felelõsségtudat megerõsítése (például köztisztaság);
- együttmûködés a külföldi civil szervezetekkel.
Minden település sajátos gondokkal küzd, ezért ott helyben kell választ keresni rájuk kapcsolatteremtõ fórumok keretében. A párbeszédnek és az együttmûködési akaratnak mindkét félben meg kell lennie, hiszen közösek „célcsoportjaik".
Csak az elsõ lépés nehezebb, a következõ találkozókat a felmerült igények szerint lehet megszervezni. Székelyudvarhelyen hasonló találkozókra már negyedévenként sor kerül, melyeken 40-45 szervezet képviselteti magát. Gyergyószentmiklóson is beindult az önkormányzat és a civil szféra közötti párbeszéd. Csíkszeredában a Párbeszéd elnevezésû program mûködik, melyet a Polgár-Társ Alapítvány szervezi, és az önkormányzatot, a civil szférát és a polgárokat párbeszédre serkenti. Nyilván, az önkormányzatnak is „adnia" kell a szervezeteknek, legalább információt, ez könnyen meg is oldható, ha létezik a már említett civil központ (vagy legalábbis megbízott munkatársa). Ekkor az önkormányzat folyamatos pályázati lehetõségeket tud bemutatni a civil szervezeteknek a törvények, helyi stratégiák stb. mellett. Ebben a körben alakulnak majd ki a különbözõ területekre (szociális, kulturális, környezetvédelmi stb.) lebontott partnerségi együttmûködések, de ezek többségében a projekt-lehetõségek (a pénzforrások) megjelenésekor erõsödnek fel. Ilyenkor könnyebb lesz egy projekt-konzorciumot felállítani, hisz ismerjük a szakembereket, akiket akár programtervezet készítésével (és menedzseléssel) is megbízhatunk. Az ilyen konzorciumok jelentõs fejlesztési pénzeket képesek szerezni különbözõ forrásokból, hiszen az EU-programok is megkövetelik ezt (az Európai Unióban a helyi fejlesztési programok szereplõi egyenlõk: önkormányzat, civil szféra és vállalkozók).
Úgy gondoljuk, hogy Székelyudvarhelyen a gazdasági, a politikai és a civil szféra közötti kapcsolat közvetítésében jelentõs szerep hárul az önkormányzatra. Így jött létre a Székelyudvarhelyért Alapítvány is, amely szeretné megszüntetni vagy legalábbis csökkenteni az ún. „házalást", annak érdekében, hogy a vállalkozói szféra jobban támogathassa a civil kezdeményezéseket.
Mindannyian tudjuk, hogy javítani szükséges az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttmûködést, a törvényes lehetõségektõl a felkészültségünkig, de ebben a panaszkodás nem segít. Ki kell használnunk a lehetõségeket, vállalnunk kell az ezzel járó felelõsséget. Kezdeményezzünk, de ugyanakkor legyünk felkészültek is, hiszen közösségeink megérdemlik a törõdést, az odafigyelést.



Tartalom
Hajdó Csaba: Egy feltáratlan erõforrás: a civil szféra és az önkormányzatok együttmûködése
Bodó Barna: A civil szféra és a helyi hatalom
Törvényes lehetõségek a partnerségre
Gittinger Aliz: Az önkormányzatok és a civil szektor kapcsolata a CREST szemszögébõl
Balogh Márton - Varga Zoltán: A CIVITAS Alapítvány
Pálvölgyi Péter: Az önkormányzatok és a non-profit szektor együttmûködésének formái Magyarországon
Gittinger Aliz: Kontakt 2000 - beszámoló a szatmári Civil Társadalmi Fórumról
Zsugán Gyula: Civil Akadémia Nagyváradon
Aktuális pályázati lehetoségekcivil fórum

Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány
Felelõs kiadó: Egri István
Felelõs szerkesztõ: Tamás Kinga
Olvasószerkesztõ: Boda Edit
Postacím: 3400 Cluj Napoca,
str. Pietroasa nr. 12
Telefon/Fax: 064-431.488
e-mail: rmkt@mail.soroscj.ro