|
Bodó Barna
A civil szféra és a helyi hatalom
A helyi hatalom és a civil szféra közötti kapcsolat
kérdése egyre inkább foglalkoztatja a romániai közvéleményt, idevágó
elemzések jelennek meg, mi több, az önkormányzatok és a civil szféra közötti
partnerségi programok elindítását is kezdeményezik, illetve tervezik többek
között Temes megyében. Minden ilyen programnak örülni kell, hiszen a partnerség
gondolata nyugati minták alapján született meg - a sokat emlegetett európai gyakorlat
megjelenését s talán a meghonosítását jelenti. Kérdésünk
egy ilyen program kapcsán arra vonatkozhat, hogy milyen jogi környezetben és milyen indoklással
indítják útjára a jelzett kezdeményezést.
A partnerség - public-privat partnership - gyakorlata mintegy két évtizedes múltra
tekint vissza, angolszász politikai közegben jelentkezett, de a nyolcvanas évek második
felétõl már Németországban is lehet találkozni vele. A partnerségi
kapcsolatok építésében legmesszebb Skandinávia országai jutottak azzal,
hogy a helyi közügyek intézésére önkormányzatok és civil szervezõdések
közötti társulásokat hoztak létre.
Mûködõ demokráciákban a köz- és a civil szféra közötti
partnerség kialakításának szükségességét azzal indokolják,
hogy a politikai pártok iránti bizalom csökkenésével párhuzamosan csökken
a polgárok politikában való részvétele. Bár egyes elemzõk ezt
az állítást hipotézisként kezelik, és bizonyításra szoruló
tézisként vitatják, abban szinte minden szakértõ egyetért, hogy a polgárok
érdeklõdése a politika nem intézményes formái iránt határozottan
növekszik. Tehát akár elfogadjuk, akár nem a politikától való növekvõ
elfordulás tételét, ki kell jelentenünk: nem apátiáról van szó,
nem a közösség saját dolgai iránti közömbösségérõl,
hanem a cselekvés új formáinak a megjelenésérõl, amikor a nem intézményesített
csatornák révén a polgár érdekeit jobban és közvetlenül kívánja
megjeleníteni és védeni. Mivel a(z) (ön)kormányzatok olyan politikai szervezõdések,
amelyeket a képviseleti demokrácia jegyében és szabályai szerint alakítanak
ki, felmerül a kérdés, a polgárok elfordulása ezektõl és a politikusok
iránti csökkenõ bizalom a képviseleti demokrácia erózióját,
kiürülését is jelenti-e? Vizsgálatok alapján állítható:
nem. Viszont a társadalom nem elégszik meg a közügyekbe, a politika alakításába
való idõszakos (választások alkalmával történõ) beavatkozással.
A társadalmi méretû modernizáció mellett megjelent az individuális modernizáció
is, és a mentálisan nyitott, kreatív, érdekeit megfogalmazni és képviselni
tudó egyén közvetlenül is be kíván avatkozni saját sorsának
alakulásába. Tehát a modern polgár elfogadja a képviseleti demokrácia
intézményrendszerét s ennek alapfeltételét, a pártképviseletet,
de ezzel nem elégszik meg, hanem a politikai hatalom újszerû kontrolljára tart igényt,
éppen az új keretek révén. Közismert továbbá, hogy a demokráciával
való elégedettség, a rendszer legitimitása összefügg a gazdaság
teljesítményével. Olyan helyzetben, amikor nagy a szegénység és a gazdasági
reform nagy terheket ró a polgárokra, elképzelhetõ, hogy a kormányzat szintén
a köz és a civil szféra közötti partnerség kérdését veszi
elõ olyan lehetõségként, amely az amúgy frusztrált és jobbára
tehetetlen polgár számára a gazdasági életet revitalizáló-megújító
cselekvési pályát nyit meg. Ez történik ma Romániában. A már
említett Temes megyei program indoklásaként szereplõ érvek zömmel gazdasági
természetûek: növekvõ pénzügyi deficit, kompetencia-gondok, a helyi, regionális
gazdaság átalakítása, a piacgazdaság negatív hatásainak ellensúlyozása.
Nem gazdasági érvek: a helyi közösségek ügyeinek rendezésébe
való mérsékelt állami beavatkozás, illetve a globalizációs hatások.
Bár az elsõ négy érvet is el lehet fogadni, észre kell venni, hogy ezzel a központi
kormányzat olyan gondot illetõen osztja meg - szinte észrevétlenül - a felelõsséget,
amely mindig és mindenkor központi hatalmi kérdés volt.
Tartalom
Hajdó Csaba: Egy feltáratlan erõforrás: a civil
szféra és az önkormányzatok együttmûködése
Törvényes lehetõségek a partnerségre
Szász Jenõ - Orbán Árpád: „Ügyfélorientált"
önkormányzat Székelyudvarhelyen
Gittinger Aliz: Az önkormányzatok és a civil szektor
kapcsolata a CREST szemszögébõl
Balogh Márton - Varga Zoltán: A CIVITAS Alapítvány
Pálvölgyi Péter: Az önkormányzatok és
a non-profit szektor együttmûködésének formái Magyarországon
Gittinger Aliz: Kontakt 2000 - beszámoló a szatmári
Civil Társadalmi Fórumról
Zsugán Gyula: Civil Akadémia Nagyváradon
Aktuális pályázati lehetoségek
civil fórum
Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány
Felelõs kiadó: Egri István
Felelõs szerkesztõ: Tamás Kinga
Olvasószerkesztõ: Boda Edit
Postacím: 3400 Cluj Napoca,
str. Pietroasa nr. 12
Telefon/Fax: 064-431.488
e-mail: rmkt@mail.soroscj.ro
|