Bodó Barna
A civil szféra és a helyi hatalom

A helyi hatalom és a civil szféra közötti kapcsolat kérdése egyre inkább foglalkoztatja a romániai közvéleményt, idevágó elemzések jelennek meg, mi több, az önkormányzatok és a civil szféra közötti partnerségi programok elindítását is kezdeményezik, illetve tervezik többek között Temes megyében. Minden ilyen programnak örülni kell, hiszen a partnerség gondolata nyugati minták alapján született meg - a sokat emlegetett európai gyakorlat megjelenését s talán a meghonosítását jelenti. Kérdésünk egy ilyen program kapcsán arra vonatkozhat, hogy milyen jogi környezetben és milyen indoklással indítják útjára a jelzett kezdeményezést.
A partnerség - public-privat partnership - gyakorlata mintegy két évtizedes múltra tekint vissza, angolszász politikai közegben jelentkezett, de a nyolcvanas évek második felétõl már Németországban is lehet találkozni vele. A partnerségi kapcsolatok építésében legmesszebb Skandinávia országai jutottak azzal, hogy a helyi közügyek intézésére önkormányzatok és civil szervezõdések közötti társulásokat hoztak létre.
Mûködõ demokráciákban a köz- és a civil szféra közötti partnerség kialakításának szükségességét azzal indokolják, hogy a politikai pártok iránti bizalom csökkenésével párhuzamosan csökken a polgárok politikában való részvétele. Bár egyes elemzõk ezt az állítást hipotézisként kezelik, és bizonyításra szoruló tézisként vitatják, abban szinte minden szakértõ egyetért, hogy a polgárok érdeklõdése a politika nem intézményes formái iránt határozottan növekszik. Tehát akár elfogadjuk, akár nem a politikától való növekvõ elfordulás tételét, ki kell jelentenünk: nem apátiáról van szó, nem a közösség saját dolgai iránti közömbösségérõl, hanem a cselekvés új formáinak a megjelenésérõl, amikor a nem intézményesített csatornák révén a polgár érdekeit jobban és közvetlenül kívánja megjeleníteni és védeni. Mivel a(z) (ön)kormányzatok olyan politikai szervezõdések, amelyeket a képviseleti demokrácia jegyében és szabályai szerint alakítanak ki, felmerül a kérdés, a polgárok elfordulása ezektõl és a politikusok iránti csökkenõ bizalom a képviseleti demokrácia erózióját, kiürülését is jelenti-e? Vizsgálatok alapján állítható: nem. Viszont a társadalom nem elégszik meg a közügyekbe, a politika alakításába való idõszakos (választások alkalmával történõ) beavatkozással. A társadalmi méretû modernizáció mellett megjelent az individuális modernizáció is, és a mentálisan nyitott, kreatív, érdekeit megfogalmazni és képviselni tudó egyén közvetlenül is be kíván avatkozni saját sorsának alakulásába. Tehát a modern polgár elfogadja a képviseleti demokrácia intézményrendszerét s ennek alapfeltételét, a pártképviseletet, de ezzel nem elégszik meg, hanem a politikai hatalom újszerû kontrolljára tart igényt, éppen az új keretek révén. Közismert továbbá, hogy a demokráciával való elégedettség, a rendszer legitimitása összefügg a gazdaság teljesítményével. Olyan helyzetben, amikor nagy a szegénység és a gazdasági reform nagy terheket ró a polgárokra, elképzelhetõ, hogy a kormányzat szintén a köz és a civil szféra közötti partnerség kérdését veszi elõ olyan lehetõségként, amely az amúgy frusztrált és jobbára tehetetlen polgár számára a gazdasági életet revitalizáló-megújító cselekvési pályát nyit meg. Ez történik ma Romániában. A már említett Temes megyei program indoklásaként szereplõ érvek zömmel gazdasági természetûek: növekvõ pénzügyi deficit, kompetencia-gondok, a helyi, regionális gazdaság átalakítása, a piacgazdaság negatív hatásainak ellensúlyozása. Nem gazdasági érvek: a helyi közösségek ügyeinek rendezésébe való mérsékelt állami beavatkozás, illetve a globalizációs hatások. Bár az elsõ négy érvet is el lehet fogadni, észre kell venni, hogy ezzel a központi kormányzat olyan gondot illetõen osztja meg - szinte észrevétlenül - a felelõsséget, amely mindig és mindenkor központi hatalmi kérdés volt.



Tartalom
Hajdó Csaba: Egy feltáratlan erõforrás: a civil szféra és az önkormányzatok együttmûködése
Törvényes lehetõségek a partnerségre
Szász Jenõ - Orbán Árpád: „Ügyfélorientált" önkormányzat Székelyudvarhelyen
Gittinger Aliz: Az önkormányzatok és a civil szektor kapcsolata a CREST szemszögébõl
Balogh Márton - Varga Zoltán: A CIVITAS Alapítvány
Pálvölgyi Péter: Az önkormányzatok és a non-profit szektor együttmûködésének formái Magyarországon
Gittinger Aliz: Kontakt 2000 - beszámoló a szatmári Civil Társadalmi Fórumról
Zsugán Gyula: Civil Akadémia Nagyváradon
Aktuális pályázati lehetoségek

civil fórum
Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány
Felelõs kiadó: Egri István
Felelõs szerkesztõ: Tamás Kinga
Olvasószerkesztõ: Boda Edit
Postacím: 3400 Cluj Napoca,
str. Pietroasa nr. 12
Telefon/Fax: 064-431.488
e-mail: rmkt@mail.soroscj.ro