Csíki Emese
A tolerancia a másság pozitív értékelése - nemzetközi szeminárium a toleranciáért

A csíkszeredai Csíki Alapítvány 2000 oszén Romániában is bevezette a magyarországi Martin Luther King Egyesület Tolerancia Oktatás-programját, és ennek elso részeként október 15-22. között megszervezte a Nemzetközi Szeminárium a Toleranciáért elnevezésu rendezvényt. A program nagy sikernek örvendett Erdély-szerte, az elvárásokat jóval felülmúlta a lakosság és a sajtó érdeklodése. A szeminárium híre elterjedt az egész országban, és a vártnál több helyrol érkeztek résztvevok. Erdély különbözo városaiból jöttek diákok, tanárok, civil szervezetek képviseloi, és a fovárosból is kaptunk felkérést újabb kapcsolatok kiépítésére. A rendezvény célja az volt, hogy ismertessük a Tolerancia Oktatás-programot, felkeltsük a fiatalok érdeklodését, valamint, hogy a program további lebonyolításához szükséges partnerkapcsolatokat alakíthassunk ki országszerte.
Az egyhetes szeminárium legfobb célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a tolerancia oktatásának fontosságára, szót emeljen az idegengyulölet, a nemzeti kisebbségekkel szembeni eloítélet ellen, ugyanakkor tapasztalatcserére hívja a civil szervezetek képviseloit, a tanárokat és a diákokat.
A szemináriumon olyan lelkes fiatalokkal találkozhattunk, akik saját feladatuknak érzik a béke védelmét és a toleranciára nevelést. Így 2001-ben részt vehetnek az Alapítvány képzésein, melyeket a budapesti Martin Luther King egyesülettel közösen szervezünk. A résztvevok visszajelzéseibol kiderült, hogy jellegzetes problémák adódnak az iskolákban, a helyi közösségekben. Ezért a Csíki Alapítvány a szeminárium ideje alatt és után a fiatalok gondolkodásmódját vizsgáló kérdoíveket osztott szét partnerei között. A válaszokat feldolgozzuk, és így reális képet alkothatunk arról, hogy milyen a különbözo nemzetiségu diákok kapcsolata egymással, milyen mértékben vezérlik oket eloítéletek, döntéshozatalukra milyen hatást gyakorol a társadalom, és hogy mennyire érzik felelosnek magukat a jelenért és a jövoért.
A Csíki Alapítvány „Tolerancia Mozgalom"-programja decemberben indult. Ekkor lefordítottuk román nyelvre a magyarországi tolerancia oktatási anyagokat, elkészültek a figyelemfelkelto plakátok és az ismerteto anyagok is. Januártól Hargita megyei iskolákban találkozunk diákokkal, majd Maros, Kovászna és Brassó megyébe látogatunk el, és megtartjuk az ún. Tolerancia órákat, amelyeken ismertetjük, hogy melyek az emberi értékek valódi meghatározói: a kultúra, az anyanyelv, a vallás, a szokások és a hagyományok.
A találkozások dialógus-alapúak: a diákok elmesélhetik saját élményeiket, és a más nemzetiséguekrol alkotott véleményüket is megoszthatják velünk. Az eloadók hangsúlyozzák, hogy véleményeiket ne eloítéleteikre támaszkodva alakítsák ki, az általánosítás veszélyeire is figyelmeztetik a diákokat.
Az órákon a diákok olyan polgárharcosokról hallhatnak, mint Martin Luther King és Mahátma Gandhi, akik az eroszakmentes konfliktusmegoldást választották az alapveto emberi jogok biztosításáért folytatott harcukban.
Természetesen az Alapítvány nem tuzhette ki céljául, hogy Erdélyben „létrehozza" a román-magyar-roma barátságot, de programunk a megértés és az egymás iránt érzett tisztelet alapját képezheti. Ez „magveto" folyamat, hiszen az eloítéletektol mentes, kíváncsi fiatal szellem képes befogadni azt az üzenetet, amely megerosítheti a hitet, hogy érdemes toleránsnak és békeszeretonek lenni. Ha ezt a „leckét" most megtanulhatják a fiatalok, akkor talán a továbbiakban lesz elég erejük ahhoz, hogy elhatárolják magukat a mássággal szembeni gyulölettol és az eroszaktól.
A Csíki Alapítvány a MEGÉRTÉS ÉS BÉKE üzenetét hirdeti románnak, magyarnak és minden más nemzetiségunek egyaránt. Az alapítvány maga mellett szeretné tudni azokat a gyermekeket, akik tollat ragadnak és leírják, lerajzolják, hogy egy Békés Világról álmodnak, a tanárokat és tanítókat is szeretné megnyerni, akik idot és energiát áldoznak a gyermekekre. Együtt hozzájárulhatunk ahhoz, hogy életben maradjon a béke, megértés legyen, és hogy ezek egyre nagyobb jelentoséggel bírjanak a jövo generáció értékrendjében.
A toleráns társadalom
demokrácia-építo szerepe
Egy toleráns társadalomban elfogadják és megértik a bajban levok, a hátrányos helyzetuek, a kisebbségben élok óhajait és vágyait, mivel csak egy ilyen társadalomban lehet tervezni és az elképzeléseket valóra váltani. A toleráns társadalomban jobban muködnek a szociális intézmények is. Az a társadalom toleráns, amelyben nem vetik meg, nem gyulölik egymást a polgártársak, elismerik és tisztelik a különbözo emberi értékekkel rendelkezo egyedeket. Ha a társadalom, intoleráns elvesznek az alulról jövo kezdeményezések is.
Most pedig következzék egy rövid összefoglaló a Nemzetközi Szemináriumon résztvevok eloadásaiból:
Nihad Mesic, a Tuzlai Emberi Jogi Iroda vezetotanácsának tagja az intolerancia következményeire hívta fel a figyelmet. Beszámolt a bosznia-hercegovinai és a volt jugoszláviai háború borzalmairól. Családi és baráti kapcsolatok bomlottak fel, százezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat, házak, épületek ezreit rombolták szét. A diákoknak a háború után készült fényképeket mutatott.
Branka Rajner, a Tuzlai Emberi Jogi Iroda elnöke azt hangsúlyozta, milyen fontos a tolerancia egy multietnikumú társadalomban. Beszédében kiemelte, hogy az iroda szorosan együttmuködik a különbözo nemzetiségeket képviselo szervezetekkel, közös szemináriumokat, képzéseket és találkozókat szervez a béke, az eroszakmentes konfliktuskezelés és az emberi jogok érvényesítése érdekében.
Demeter Anna Mária, a Hargitai Megyei Tanfelügyeloség romákért felelos inspektora elmondta: a toleranciára nevelés csak egy lépés a diszkrimináció megszüntetése felé vezeto úton. Az oktatásnak ezen a szintjén a „másságot" csupán elviselik, de csuszamlós talajon járunk, hiszen amit ma tolerálnak, azt holnap könnyen elutasíthatják. A toleranciára nevelés szükséges, de nem elégséges. Az oktatásnak meg kell haladnia ezt a szintet, és olyan magatartásra kell, hogy neveljen, amely tudatosan elfogadja a másságot, tiszteli és elismeri azt. Csakis ilyen magatartásra alapozva lehet interkulturális oktatást kiépíteni.
Horváth Katalin, a budapesti Martin Luther King Egyesület program-koordonátora elmondta, hogy 1991-ben miért is hozták létre az egyesületet. Ismertette a magyarországi idegengyulölet méreteit, valamint a civil szervezetek által az emberi jogok érvényesítésében elért eredményeket. Ugyanakkor bemutatta az egyesület által 1995-ben kidolgozott Tolerancia Oktatási-programot, amely immár öt éve folyamatosan muködik Magyarországon. A hallgatóság kérésére elmondta, hogy milyen tapasztalatokat szerzett a magyarországi iskolások körében.
Kolumbán Gábor, az Európa Tanács Kulturális és Oktatási Bizottságának elnöke szerint nem az emberek intoleránsak, sokkal inkább az intézmények nyújtotta szolgáltatások válnak elérhetetlenné bizonyos rétegek számára. A „sokszínu" társadalom hamarabb feldolgozza a változásokat - mondta. A továbbiakban a „másság-menedzsmentrol" tartott eloadást, hangsúlyozta, hogy az embereket nem, de a magatartásukat meg lehet változtatni.
Haller István, a Pro Európa Liga Emberjogi Irodájának elnöke emlékeztetett arra, hogy az elso világháború kirobbanását annak idején kitöro üdvrivalgás fogadta, ma egy világháború hírére mindenki a végletekig elkeseredne. Ez azt jelenti, hogy gyökeresen megváltozott a mentalitás, és ebben alapveto szerepe volt a civil társadalomnak. Minden, amit a civil társadalom tesz, lényegében konfliktus megelozo szereppel bír. Ha valaki adományokat oszt a szegényeknek vagy védi az emberi jogokat, úgy is felfogható, hogy a feszültségek forrását szünteti meg.
Ioni Gheiza, a Hargitai Roma Szövetség elnöke rámutatott: a romák gyakran válnak diszkrimináció áldozataivá. Súlyosbítja a helyzetet, hogy nagyon sok esetben a romákban nem is tudatosul, hogy ok másak. Ezért a szövetség feladatának tekinti a romák etnikai öntudatának erosítését, emberi jogaik védelmét a nyugodt együttélés szellemében. Az eddigi eredmények szerények. „Mi, romák - mondta Ioni Gheiza - a társadalom elemei vagyunk, nem tekinthetnek el létezésünktol. Idoszeru bármilyen program, amely összefogja az eroket a jelenlegi helyzet javítása érdekében. Mindenekelott azonban a többségben élo lakosság toleranciájára van szükség."
Shinka Tibor, a Hargitai Roma Szövetség alelnöke a roma kisebbség jelenlegi kilátástalan helyzetét ismertette. Szerinte a romák sorsa a jövoben rosszabbodni fog, erre utal az is, hogy a társadalom azt mondja: márpedig roma nem kell. A romák nem járnak iskolába, ezért a fiatalok nehezen jutnak munkahelyhez. Így a romák életszínvonala tovább romlik, hiszen az állam által nyújtott szociális szolgáltatások és támogatások egyre nehezebben jutnak el a rászorulókhoz. Shinka szerint a helyi magyar romák kétszeres kisebbségben vannak.
Liliana Pagu, a Romániai Nok Egyesületének vezetoje rámutatott: ahhoz, hogy béke legyen a XXI. században a sorsdönto kérdések megválaszolásába a noket is be kell vonni. A múlt eroszakos eseményei a nok döntéshozatali jogának hiányában történhettek meg. A jövoben Romániának fontos szerep jut a térség stabilitásának megorzésében, ezért az etnikai konfliktusokra eroszakmentes megoldásokat kell találni. Az új század csak akkor lesz toleránsabb, ha megtanuljuk kölcsönösen tisztelni egymást. Pagu ugyanakkor rámutatott a szeminárium szimbolikus jellegére is, hiszen éppen 2000-ben, a béke-kultúra és az eroszakmentesség évének szellemében szervezték a Székelyföldön.
Irina Levitskaya, az egyesült államokbeli Samarai Állami Egyetem professzora úgy vélte, napjaink legégetobb kérdése az, hogy a különbözo nemzetiségu közösségek miként élhetnek együtt békében. Szerinte a tolerancia és a kulturális párbeszéd oldhatja meg a problémát. A modern világ a különbözo kulturális hagyományok, szokások, vallások, életszemléletek és mentalitások mozaikja. „Különbözoségünk ad okot arra, hogy párbeszédet folytassunk a háború és mindenfajta diszkrimináció elkerülése érdekében" - mondta Levitskaya.

A rendezvényt támogatta a Nyílt Társadalomért Alapítvány, amely East-East programja révén a megszervezéshez szükséges anyagi fedezetet biztosította, a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Eroforrásközpontja, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (Magyarország), amely a tolerancia eszméinek terjesztése érdekében irodatechnikai felszerelést adott az alapítványnak, a Csíki Alapítvány által szervezett verseny nyertes diákjainak ajándékait (könyvek) pedig az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány és az Alutus, valamint a Pro Print Nyomda biztosította.
A Csíki Alapítvány köszönetet mond a rendezvény résztvevoinek, az eloadóknak és a támogatóknak.

A Csíki Alapítvány címe: 4100 Csíkszereda, Petofi Sándor u 5. sz. Hargita megye, Tel/Fax: 066-114 377, e-mail:
csiki@sec.ro



Tartalom
Horváth István: A másságért közügy
Haller István: Civil társadalom és interetnikus konfliktus
Deák Gyöngyi: Az Etnokulturális Kisebbségek Eroforrásközpontja
Deák Gyöngyi: Provincia

Varga Zoltán: Interetnica
Horváth István: CCRIT
Deák Gyöngyi: A Roma Közösségek Eroforrásközpontja
Deák Gyöngyi: A romákat segíto Wasdas Alapítvány
Az etnikumok közötti dialógus - Interetnikus Párbeszéd Egyesület
Beszélgetés Tibád Zoltánnal, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkárával
Hírek
A pályázatírás fortélyai
Aktuális pályázati lehetoségek

civil fórum
Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány
Felelõs kiadó: Egri István
Felelõs szerkesztõ: Tamás Kinga
Olvasószerkesztõ: Boda Edit
Postacím: 3400 Cluj Napoca,
str. Pietroasa nr. 12
Telefon/Fax: 064-431.488
e-mail: rmkt@mail.soroscj.ro