Deák Gyöngyi
Provincia

A tizenkét oldalas Provincia a Krónika és a Ziua de Ardeal kolozsvári napilapok mellékleteként tavaly áprilistól havonta jelenik meg. Kiadását a Nyílt Társadalomért Alapítvány támogatja. A lap vitafórumként muködik, hasábjain az erdélyi románok és magyarok a történelmi, politikai, kulturális hagyományokról cserélhetnek eszmét. A lap célja, hogy olyan álláspont alakuljon ki, amely mindkét fél számára elfogadható. A Civil Fórum kérésére a kiadványról Bakk Miklós politológus, a szerkesztobizottság tagja beszélt.
A Provincia elotörténete kapcsolódik ahhoz az Erdélyben lezajló elméleti vitához, amely a 1990-es évek második felében bontakozott ki néhány folyóirat hasábjain, ekkor indítványozták, hogy folyjék nyilvános politikai vita Románia közjogi átalakításáról. Molnár Gusztáv nagy- hatású tanulmányt írt és tett közzé a kérdésrol, melyre több román és magyar szerzo válaszolt. Így a vita a Pro Európa Liga folyóiratában, az Alterában folytatódott. Ezt követoen a vita közéleti folyamatokat is elindított. Mindezek eredményeként azok, akik e kérdésnek a nyilvános vitáját fontosnak tartották, egymásra találtak. Ennek a foleg románokból és magyarokból álló csoportnak a tevékenysége annyira beérett, hogy megalapozta a Provinciának, mint nyilvános vitafórumnak a megjelenését. Az ötletet a Nyílt Társadalomért Alapítvány is támogatta, és így 2000 áprilisától év végéig megjelenhetett a kétnyelvu kiadvány. Ez az elso olyan lap, amely román-magyar közös fórumot teremt, és viszonylag széles olvasótáborhoz jut el. Közös (román-magyar) muvelodési és vitafórumot már korábban is próbáltak létrehozni, a két világháború közötti idoszakban például, sot a '90-es években létrejött a Dialog Interetnic. Ám a Provincia csoport kezdeményezésének sajátossága az, hogy az együttmuködést, a „közös nyilvánosságot" nem egy általános román-magyar egymásra borulás érdekében tervezte meg, hanem egy nagyon konkrét kérdéshez kapcsolódva, amely a következo évtizedekben mindig ott lesz a nagypolitika napirendjén. Ez összefügg az európai integrációs folyamattal, amely Romániát teljesen új helyzetbe hozta. Ez a változás Erdélynek, mint régiónak több szempontból is új lehetoséget nyújt. Ennek megvitatása rendkívül fontos, az erdélyi románoknak és magyaroknak közös érdekük, hogy errol a kérdésrol görcsök nélkül beszélgessenek, vitázzanak, ugyanakkor kello elméleti felvértezettséggel és stratégiai érzékkel is rendelkezzenek.
A Provincia csoporton belül is megoszlanak a vélemények: van egy radikálisabb szárny, amely úgy gondolja, hogy szükség van egy erdélyi regionális pártra, a másik rész viszont a kérdés fontosságát hangsúlyozza, szerintük a politikai cselevés egyelore korai. A kérdés természetesen az: hogyan tovább? És itt kapcsolódik a kérdés a civil szférához, mert, amint néhányan nagyon markánsan megfogalmazták, a vitába mindenképpen be kell vonni a civil társadalmat, mert nélküle a „közös nyilvánosság" hosszútávon nem életképes. A közös erdélyi román-magyar nyilvánosság nem muködhet a civil társadalom támogatása nélkül, ugyanis a nyilvános eszmecserének azokat a tereit, amelyeket a Provincia szeretne megteremteni, csakis különbözo civil társadalmi szervezetek segítségével lehet létrehozni, legyen szó ilyen kiadványról, mint a Provincia, de akár azokról a vitafórumokról, amelyeket esetleg a Provincia különbözo erdélyi településeken majd elindít. Ehhez mindenképpen román és magyar civil szervezetek támogatása szükséges, eroforrások kellenek, melyeknek a felkutatása, a bevonása civil szervezetek nélkül nem lehetséges. Új kapcsolatokat szeretnénk létrehozni a civil szervezetekkel. Ezt a Pro Európa Liga is támogatja, és a bukaresti értelmiség egy része is érdeklodik iránta. Éppen ezért a Provincia tagjai elhatározták, hogy egyesületet alakítanak, az egyesület bejegyzése már folyamatban is van. A most megalakuló egyesület szerint a Provincia januártól önálló kiadványként jelenik meg. Ami a távlati terveket illeti: Erdély akkor válik igazán kézzelfogható politikai valósággá, hogyha intézményei vannak, ezek megteremtését pedig nem lehet a politikára bízni, ennek létrehozásába be kell vonni tehát a civil társadalmat is. Ugyanakkor természetesen azt is el kell érni, hogy a politika támogassa az erdélyi intézményeket, és akkor igazán eros regionális érdekvédelem alakul ki. Eloször az erdélyi civil társadalmat, és nem az úgynevezett magyar vagy román civil társadalmat kellene ráébreszteni arra, hogy léteznek közös, regionális érdekek.



Tartalom
Horváth István: A másságért közügy
Haller István: Civil társadalom és interetnikus konfliktus
Deák Gyöngyi: Az Etnokulturális Kisebbségek Eroforrásközpontja
Varga Zoltán: Interetnica
Csíki Emese: A tolerancia a másság pozitív értékelése
Horváth István: CCRIT
Deák Gyöngyi: A Roma Közösségek Eroforrásközpontja
Deák Gyöngyi: A romákat segíto Wasdas Alapítvány
Az etnikumok közötti dialógus - Interetnikus Párbeszéd Egyesület
Beszélgetés Tibád Zoltánnal, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkárával
Hírek
A pályázatírás fortélyai
Aktuális pályázati lehetoségek

civil fórum
Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány
Felelõs kiadó: Egri István
Felelõs szerkesztõ: Tamás Kinga
Olvasószerkesztõ: Boda Edit
Postacím: 3400 Cluj Napoca,
str. Pietroasa nr. 12
Telefon/Fax: 064-431.488
e-mail: rmkt@mail.soroscj.ro