Deák Gyöngyi
Az Etnokulturális Kisebbségek Eroforrásközpontja. Küldetés és célkituzések

Romániában tizennyolc nemzeti kisebbséget tartanak nyilván, számarányuk pedig az ország összlakosságához mérve egyáltalán nem elhanyagolható. A demokratizálódási folyamat számos nehézségbe ütközik, és éppen emiatt a kisebbségek problémáinak megoldása is több idot igényel. Igaz ugyan, hogy az Európai Unió bovítésére, illetve a Dél-Kelet Európai Stabilitási Egyezményre való tekintettel az utóbbi idoben egyre nagyobb figyelmet szentelnek a kisebbségek problémáinak orvoslására, mégis még mindig igen kevés a többség és a kisebbség közötti párbeszéd kialakítását, közremuködését elosegíto kormányzati és civil kezdeményezés.
A Soros Alapítvány - Egy Nyílt Társadalomért kolozsvári, jászvásári és temesvári fiókja tavaly január elsejétol megalakította az Etnokulturális Kisebbségek Eroforrásközpontját (Centrul de Resurse pentru Diversitate Etnoculturalã - CRDE), amely önálló szervezetként muködik. Így az Alapítvány hatékonyabban vehet részt az európai integrálódási folyamatban, valamint a közösségek gondjainak a megoldásában. A kolozsvári központ az utóbbi hat évben rengeteg tapasztalatot szerzett ezen a területen. Így, 1994-tol kezdve számos olyan programot kezdeményezett, igazgatott és finanszírozott, amelyek az etnokulturális sokféleség ismertetésére és elfogadására helyezték a hangsúlyt: a közös történelem kutatása, kulturális együttmuködés, szocio-demográfiai adatbázis kialakítása, a helyi közösségeken belül interetnikus kapcsolatok fejlesztése.
A kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Eroforrásközpontjának legfontosabb célkituzése hozzájárulni a romániai demokrácia építéséhez. Ezt a többség és a kisebbség közötti interetnikus kapcsolatok javításával, valamint az etnokulturális egyenloség alapelveinek hirdetésével törekszik elérni.
Alkalmazott stratégia
A felsorolt célok elérése érdekében a CRDE tevékenysége a következo területekre összpontosít:
- a nemzeti kisebbségeket érinto információk, adatok és kezdeményezések összegyujtése, ezek nyilvántartása úgy, hogy az érintett felek szükség esetén hozzáférhessenek;
- az egymás megértésén és a kulturális különbségek elfogadásán alapuló interetnikus kapcsolatok újszeru felvetése;
- advocacy kampányok szervezése (népszerusíto tevékenység, amelynek célja tudatosítani az emberekben, hogy az etnikai sokszínuség elony, ismertetni az emberi jogokat ) a többség és a kisebbség intellektuális, valamint politikai elitjének; ezeknek köszönhetoen a kisebbségi problémákat sokkal pragmatikusabban, kisebb agresszívitással kezelik;
- konfiktusmegelozo és -kezelo tanfolyamok szervezése;
- elosegíteni a nemzeti kisebbségek és a többség szervezetei közötti információcserét;
- multikulturális nevelés, amely feltárja, hogy a különbözo kisebbségek milyen mértékben járultak hozzá az ország múltjának és jelenének alakulásához.
Célok, célkituzések:
- a romániai interetnikus kapcsolatok javítása;
- a kisebbségek kéréseinek megfogalmazása pontos adatok és információk alapján, pragmatikus politikai programok kidolgozása;
- a köz bevonása az interetnikus együttmuködésbe. (Alapul az OFAJ-modell szolgálhat, amelynek köszönhetoen nagymértékben javultak a második világháború utáni német-francia kapcsolatok. A program a német és francia ifjúsági szervezetek partnerségét segítette elo.)
E célok eléréséért a CRDE kezdeményezi:
- az interetnikus légkör és a politikai élet monitorizálását (etnobarométer, a sajtó figyelése, a törvények életbe léptetésének monitorizálása);
- információk és elemzések készítését (jelentések, információs lapok);
- az interetnikus kapcsolatokra vonatkozó politikai és intézményesített stratégiák kidolgozását ;
- tanácsadások, tréningek szervezését közösségeknek, szervezeteknek és a konfliktusok megelozésében résztvevo személyeknek;
- állandó interetnikus párbeszéd fenntartását;
- finanszírozási és újrafinanszírozási lehetoségek biztosítását olyan személyeknek, szervezeteknek és közintézményeknek, amelyek a kisebbségek jogainak védelmével, valamint a nemzetiségek közötti együttmuködés elosegítésével foglalkoznak.

Kali Zoltánt, a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Eroforrásközpontjának program-koordinátorát a központ eddigi tevékenységérol, programjairól, terveirol kérdeztük.
- Miben és hogyan segíthetik az etnikumok közötti párbeszédet, közeledést a civil szervezetek?
- Az elmúlt évben a központ által meghirdetett pályázatok közel felét a többség és a kisebbség szervezetei nyerték el, olyan programokat támogattunk, amelyek az etnikumközi együttmuködést szolgálták. Az Interetnikus partnerség elnevezésu program 2000-ben indult, az idén is folytatódik. A tavasszal meghirdetett versenyre összesen 95 pályázat érkezett, melybol 28 felelt meg elvárásainknak. Az ország különbözo részeiben tevékenykedo szervezetek multietnikus közösségekre vonatkozó ötletei projektekké alakultak. Számos szervezet a Román Közösségfejleszto Egyesület (ARDC) segítségével dolgozta ki projektjeit.
Központunk oktatási csereprogramja a román és a kisebbségek iskolái közötti együttmuködést segítette elo. A program keretében az ország különbözo területein élo I-IX. osztályos diákok látogatták meg egymást, számos, iskolán kívüli tevékenységben vettek részt, amelyek foleg a másik megismerését szolgálták. Példaként említeném, hogy jó kapcsolat alakult ki a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskola és a kolozsvári Gheorghe Lazãr Tanítóképzo diákjai, a jászvásári Ion Simionescu Iskola és a csíkszeredai Petofi Sándor 1. sz. Általános Iskola tanulói között. A program keretében meglátogatták egymást a szebeni Bruckenthal Líceum, valamint a csíkszeredai Liviu Rebreanu nevét viselo iskola diákjai is. A Hargita megyei Szentmártoni Mezogazdasági Szakközépiskola és a Gorj megyei Bârseºti hasonló profilú iskolájának tanulói közötti csereprogram az idén folytatódik.
Központunk, a King Baudoiun Alapítvány és a Charles Stewart Mott Alapítvány közremuködésével a helyi közösségeknek szóló programokat tartott, amelyek a dél-kelet-európai interetnikus kapcsolatok fejlesztését célozták. A program keretében azonkívül, hogy pénzbeli támogatást nyújtottunk a szervezeteknek, tréningeket, szemináriumokat is tartottunk az érdekelteknek. A találkozók alkalmával szakértok tartottak eloadást a szervezetek közötti kommunikációs módszerekrol, a prezentációs technikákról.
A CRDE az idén kétféle támogatást folyósít majd: az egyik rövid távra szól, kisebb büdzsével, a másik pedig hosszabb távú, hároméves folyamatos támogatást jelent. Egy olyan e-mailes hálózat létrehozását tervezzük, amelybe bekapcsolódhatnak a civil szervezetek, ismertethetik tapasztalataikat, nehézségeiket, eredményeiket.
- Jelen pillanatban van-e kommunikáció a többség és a kisebbség különbözo szervezetei között?
- Egyelore nagyon esetleges a kommunikáció, azonban ha adódik rá lehetoség, együttmuködnek. A közös érdek kommunikációra késztet. Jelenleg a muvészeti, valamint a környezetvédo szervezeteknek van állandó kapcsolatuk, ezek ismerik egymást, összehangolják munkájukat. Legnagyobb gond, hogy a szervezetek nem ismerik egymást, nem tudnak a másik létezésérol.
- Hogyan lehetne javítani a helyzeten?
- Rengeteg a tennivaló. Elsosorban meg kell határozni a közös célokat. Mivel a szervezetek egyelore nem keresik a kapcsolatot egymással, ezen kell változtatni. A mentalitást kellene valahogyan megváltoztatni, hangsúlyozni kellene az eloítéletmentes fontosságát. Az Etnobarométer elnevezésu programunkkal a romániai interetnikus kapcsolatokra koncentrálunk. Évente egyszer a területen járatos szociológusok felmérést végeznek a romániai interetnikus kapcsolatok alakulásáról. A közvéleménykutatás során többek között azt próbáljuk feltárni, hogy milyennek látják egymást a románok, a magyarok, a cigányok, és hogy mennyire toleráns az egyik nemzet a másikkal szemben. A felmérést könyv formájában is megjelentettük. Ezt a kutatást az idén is elvégezzük.
- Milyen további programokat dolgoztak ki, amelyek a közösségek közötti interetnikus kapcsolatok fejlesztését segíthetik elo?
- Egyik fontos tervünk a párbeszéd intézményesített formáinak létrehozása, vagyis olyan fórumok szervezése, ahol állandósul a dialógus-helyzet. Ennek jegyében szervezünk fórumokat, amelyek keretében áttekintjük a román-magyar kapcsolatok 1989 utáni alakulását.
Másik fontos programunk a Diversity Lectures Series nevet kapta. Az etnokulturális különféleséget, a másságot bemutató és a kezelésre megtanító eloadásokra az interetnikus kapcsolatok alakulását befolyásoló szerveket, a civil, valamint az akadémiai szféra képviseloit, a sajtót hívjuk meg. Reményeink szerint az eloadásokra számos, úgy a többséget, mint a kisebbséget képviselo szervezet jön el, itt remélhetoen majd a romániai etnokulturális különbségek összehangolását elosegíto megoldások születnek.

Cím: CRDE, 3400 Kolozsvár, Str. Tebei nr. 2, tel: 420 490, fax:420 470, e-mail:
info@edrc.osf.ro, honlap: www.edrc.ro



Tartalom
Horváth István: A másságért közügy
Haller István: Civil társadalom és interetnikus konfliktus
Deák Gyöngyi: Provincia

Varga Zoltán: Interetnica
Csíki Emese: A tolerancia a másság pozitív értékelése
Horváth István: CCRIT
Deák Gyöngyi: A Roma Közösségek Eroforrásközpontja
Deák Gyöngyi: A romákat segíto Wasdas Alapítvány
Az etnikumok közötti dialógus - Interetnikus Párbeszéd Egyesület
Beszélgetés Tibád Zoltánnal, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkárával
Hírek
A pályázatírás fortélyai
Aktuális pályázati lehetoségek

civil fórum
Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány
Felelõs kiadó: Egri István
Felelõs szerkesztõ: Tamás Kinga
Olvasószerkesztõ: Boda Edit
Postacím: 3400 Cluj Napoca,
str. Pietroasa nr. 12
Telefon/Fax: 064-431.488
e-mail: rmkt@mail.soroscj.ro